Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György előállt nyugdíjreformcsomagjával - többet kapna, aki több gyermeket vállalt

Teljesen új nyugdíjszámítási módszerre tett utalást a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és a nyugdíjkorhatárt sem hagyná így, ahogy most van.

Csütörtökön nagy vonalakban ismertette már a Magyar Nemzeti Bank elnöke, milyen javaslatokkal segítené az ország kilábalását a több fronton kialakuló válságból két év alatt. A Napi.hu most a 144 pontos, a kormány asztalára szánt Matolcsy György-javaslatcsomag (leendő) nyugdíja(ka)t érintő részét vette szemügyre.

A "Fenntartható egyensúly és felzárkózás" vitairat szerint:

  • emelni kell a nyugdíjkorhatáron felüli munkavállalás bónuszát
  • a várható élettartamhoz kell igazítani a nyugdíjkorhatárt (ha emelkedik a várható élettartam, emelkedjen a korhatár is)
  • felül kell vizsgálni a nyugdíjszámítás módját
  • az alacsony képzettségűek adóterheit csökkenteni kell
  • a munkahelyvédelmi akciótervet ki kell terjeszteni a dolgozók terheire
  • a közfoglalkoztatottak bérének átvállalása piaci foglalkoztatás esetén.

Matolcsy György szerint nem dolgoznak elegen a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjigénylés nélkül, ebben a témakörben a kormány figyelmébe azt ajánlja, hogy nézzen körül a nemzetközi példák között.

A nyugdíjszabályok átalakítása a gyerekvállalás támogatását is javíthatja a vitairat szerint. Bár a termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, még mindig nem érte el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szintet. Ehhez a 2021-es 93 ezernél 17 ezerrel több, azaz 110 ezer újszülöttre lenne szükség. Annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen, a jegybank javasolja a családtámogatási rendszer bővítését.

Ennek lehetne része a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben. Jelenleg ugyanis a két gyermeket felnevelt nők 15, míg a 3 gyermeket felnevelt nők 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik. Az MNB érvelése szerint a nyugdíjrendszer családalapúvá tétele alapvetően társadalmi igazságossági kérdés is.

Matolcsy György annak átgondolását javasolja tehát, hogy a nyugdíj kiszámításánál vegyék figyelembe a családi adókedvezményt, járjon fix kiegészítés a gyermekek száma alapján, a gyermekek járulékfizetésének arányában járjon kiegészítés, illetve csatolják a nők 40 év utáni nyugdíjba vonulását ahhoz, hogy mi történt ebben az időszakban gyermekvállalási fronton.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×