Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György előállt nyugdíjreformcsomagjával - többet kapna, aki több gyermeket vállalt

Teljesen új nyugdíjszámítási módszerre tett utalást a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és a nyugdíjkorhatárt sem hagyná így, ahogy most van.

Csütörtökön nagy vonalakban ismertette már a Magyar Nemzeti Bank elnöke, milyen javaslatokkal segítené az ország kilábalását a több fronton kialakuló válságból két év alatt. A Napi.hu most a 144 pontos, a kormány asztalára szánt Matolcsy György-javaslatcsomag (leendő) nyugdíja(ka)t érintő részét vette szemügyre.

A "Fenntartható egyensúly és felzárkózás" vitairat szerint:

  • emelni kell a nyugdíjkorhatáron felüli munkavállalás bónuszát
  • a várható élettartamhoz kell igazítani a nyugdíjkorhatárt (ha emelkedik a várható élettartam, emelkedjen a korhatár is)
  • felül kell vizsgálni a nyugdíjszámítás módját
  • az alacsony képzettségűek adóterheit csökkenteni kell
  • a munkahelyvédelmi akciótervet ki kell terjeszteni a dolgozók terheire
  • a közfoglalkoztatottak bérének átvállalása piaci foglalkoztatás esetén.

Matolcsy György szerint nem dolgoznak elegen a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjigénylés nélkül, ebben a témakörben a kormány figyelmébe azt ajánlja, hogy nézzen körül a nemzetközi példák között.

A nyugdíjszabályok átalakítása a gyerekvállalás támogatását is javíthatja a vitairat szerint. Bár a termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, még mindig nem érte el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szintet. Ehhez a 2021-es 93 ezernél 17 ezerrel több, azaz 110 ezer újszülöttre lenne szükség. Annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen, a jegybank javasolja a családtámogatási rendszer bővítését.

Ennek lehetne része a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben. Jelenleg ugyanis a két gyermeket felnevelt nők 15, míg a 3 gyermeket felnevelt nők 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik. Az MNB érvelése szerint a nyugdíjrendszer családalapúvá tétele alapvetően társadalmi igazságossági kérdés is.

Matolcsy György annak átgondolását javasolja tehát, hogy a nyugdíj kiszámításánál vegyék figyelembe a családi adókedvezményt, járjon fix kiegészítés a gyermekek száma alapján, a gyermekek járulékfizetésének arányában járjon kiegészítés, illetve csatolják a nők 40 év utáni nyugdíjba vonulását ahhoz, hogy mi történt ebben az időszakban gyermekvállalási fronton.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×