A Magyar Nemzeti Bank új, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatási adatbázisa alapján az idősödő korosztály foglalkoztatottsága így is évről évre emelkedik Magyarországon – írja a Pénzcentrum. Amíg a 2012-es évben még átlagosan 34,4 ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma, addig 2022. első negyedévében már 105,7 ezer fő. Mindeközben az ehhez a korcsoporthoz tartozók száma is egyre emelkedett: 2012. január 1-jén a 65 év felettiek száma 1,676 millió fő volt, mely 2021-re 1,977 főre nőtt. A dolgozó nyugdíjas korúak aránya ettől függetlenül folyamatosan nőtt 2015 óta.

Ráadásul amíg a 65 év felettiek aránya 2012 óta éves szinten 1,3-2,8 százalékkal lett több, összességében pedig 2012-ről 2021-re 17,9 százalékkal, a foglalkoztatott idősek aránya 1,8-5 százalékkal bővült éves szinten, és 2012. első negyedévétől 2022. első negyedévéig megháromszorozódott – jegyezik meg.

Sírig tartó munka?

A gazdasági lap mások mellett arra is kitér, hogy egy magyar fiatal számára a munkás évek várható száma 2017-ben még 33,7 év, 2013-ban 30,8 év volt. 2020-as adatok szerint Magyarországon 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. Az adatok szerint ráadásul a magyar férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők. Mivel ezek a számok átlagot mutatnak, ez azt jelenti, hogy egyre többen vannak olyanok, akik a nyugdíjkorhatár elhagyása után is tovább dolgoznak.

„Hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának növelése érdekében javasoljuk, hogy emelkedjen a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz” – ítja az MNB a javaslatcsomagjában.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Simonovits András nyugdíjszakértő szerint amíg más országokban bónusz jár a nyugdíjba vonulás halasztásáért, addig hazánkban az általános korhatáron túlra halasztott nyugdíjba vonulás évi 6 százalékkal növeli az induló nyugdíjat. Ez egyáltalán nem kevés, de az érdekeltek alig tudnak róla, ráadásul 2021 óta a nyugdíj melletti munkavégzés esetén nem kell semmilyen járulékot sem fizetni, aláásva a bónusz hatását.

Farkas András „nyugdíjguru” is arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése után is az embereket, bár erre most is számos módszer van. A szakértő szerint

jelenleg sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni,

hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért. A javaslat azzal sem számolt Farkas András szerint, hogy a nők korkedvezményes nyugdíja annyira népszerű, hogy a jogosultak kétharmada igényli, tehát a nők java része esetében fel sem merül, hogy tovább legyenek jelen a munkaerőpiacon.