eur:
384.41
usd:
353.62
bux:
69232.94
2024. május 28. kedd Csanád, Emil
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke beszél a szövetség éves közgyűlésén a telki edzőközpontban 2019. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Csányi Sándor: Csak azért, mert nyomás nyomás van, nem döntünk, hanem kivárjuk a megfelelő pillanatot

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című adásában beszélt az idei magyarországi gazdasági várakozásaikról, az ársapkáról, valamint az orosz és az ukrán piacon folytatott tevékenységükről és az üzbegisztáni tervekről. Alább élő tudósításunkat olvashatja.

A bankszektort érintő esetleges különadóról Csányi Sándor elmondta: a Bankszövetség folytatott tárgyalásokat a témában a kormánnyal, ő személy szerint nem.

Véleménye szerint sok mindentől függ, milyen magyarországi költségvetési kiigazításra van szükség, honnan lehet pénzhez jutnia a kormánynak, ha például nem banki különadóból. Ez függ a háború végének időpontjától és az addig lezajló eseményektől, elég megnézni a minapi gázelzárásokat, amelyek hatására ismét megugrottak az árak. "Sok függ attól, hgy sikerül-e az unióval megállapodni, az uniós forrásokhoz hozzájutni. Ha e két feltétel teljesül, 500 milliárd forintos, elhúzódó háború és uniós megegyezés nélkül akár 1700 milliárdos is lehet."

A növekedés támaszai részben megmaradhatnak, hiszen "idén is növekedés várható a beruházásokban, az elmúlt hónapokban-évben sok vásárlóerő alakult ki az országban, tehát a fogyasztás is növekedni fog". Az exportnál kicsit bonyolultabb a helyzet, ugyanis abban jelentős az autógyártás szerepe, és az ellátási láncok már két éve akadoznak.

A hitelezésben még nem látható lassulás, az elmúlt években jelentős növekedés volt a lakossági és a vállalati szegmensben is. Az év első részében utóbbi továbbra is nő, de nyilvánvaló, hogy az emelkedő kamatszintek mellett a jelzáloghitelezés lassulni fog - elemzett Csányi Sándor.

Várakozásai szerint a magyar makroadatok idén:

  • 9 százalékos infláció
  • 3,5 százalék körüli növekedés (év elején még 6 százalék volt ez az adat)
  • akár 7-8 százalékos fizetésimérleg-hiány is lehet

"Ebből milyen forintárfolyam jön ki: 360-390 között nagyon jó és nagyon rossz esetben."

Az OTP 2021-es eredményével kapcsolatban kiemelte: közel 500 milliárdos tőzsdei eredményt produkáltak, és

történelmi dolog, hogy ez több mint 50 százalékban külföldről származott.

2021-ben a vállalati hitelezésben közel 20 százalékos volt az OTP részesedése, ez 30 éve még nem is létezett - mutatott rá Csányi Sándor. A hitelek minősége is nagyon jó, ahol pedig problémák vannak, ott tartalékot képeznek. Népszerűek voltak a jegybank által biztosított NHP, NHP Hajrá programok, a helyettük bejött Széchenyi Kártya nagyon sikeres, 50 százalék fölötti a folyósításban az OTP részesedése. A családok számára kitalált hitelek is kedveltek, a családoknak is jók és a bankok is keresnek rajtuk.

2022-ben nem olyan rossz, de nem túl jó évet vár a bankszektorban.

Az infláció és a fizetőképesség összefüggésével kapcsolatban elmondta: nyilvánvalóan kevesebb pénz marad most az adósságok kifizetésére a lakosságnál a dráguló élelmiszerek és egyéb háztartási rezsiköltségek miatt, de az elmúlt évek vásárlóerő-növekedése most segítség lehet.

A hitelezésre a háborúnak is van hatása, Ukrajnában és Oroszországban jelentős hatása van az OTP hiteltevékenységére. A két országban együtt körülbelül 1 milliárd eurónyi tőke van és 5 milliárd körüli az együttes mérlegfőösszeg. Ukrajnában a háború ellenére a mintegy 85 bankfiókból 60-70 körülit folyamatosan nyitva tudtak tartani, nem állt le a hitelezés sem. Az elmúlt hetekben újraindították még nagyobb ütemben az agrárhitelezést Ukrajnában, erre jelentős igény van most.

"Oroszországban a szankciók miatt nehéz a működés, érezni a gazdaságon a háború hatását, emiatt még óvatosabbak vagyunk, mint korábban. Főleg a fogyasztási hitelezés terén voltunk jelentősebb szereplők, ezt folytatjuk, de szigorúbb kockázatkezelés mellett. Várok Oroszországban a gazdaságban recessziót, ilyenkor több ember veszíti el a munkáját, tehát óvatosabbaknak kell lennünk. Szigorodnak a hitelfelvételi kritériumok, kevesebb kérelem megy át a szűrőn."

5,4 százalékos jegybanki alapkamattal kapcsolatban Csányi Sándor elmondta: a hitelkamatok az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek és a számításaik szerint az év végére elérhetik a 7 százalék körüli szintet.

"Az idei év közepe után már az infláció csökkenésére számítunk, és ezzel párhuzamosan remélem, a kamatok is csökkenni fognak és valamikor jövőre elérik az 5 százalék körüli szintet."

"A betéti kamatok lehetnének versenyképesek az állampapírok által nyújtottakkal - néha megkaptuk azt a vádat, hogy a hitelkamatok emelkedtek, a lakossági betéti kamatok pedig nem annyira" - jegyezte meg az elnök-vezérigazgató. Magyarázatként elmondta: az OTP-nél több mint 3000 milliárd forintnyi állampapír van, ami 2-2,5 százalék közötti hozammal bír. A hitel-betét arány pedig 75 százalék. "Ilyenkor a felelős banki magatartás az, hogy próbáljuk az ügyfeleket több hozamot biztosító megtakarítási formák (befektetési alapok, állampapírok) felé terelni. Az ügyfelek vevők erre."

A 2022-es évben az OTP-n belül a vállalati hitelezéstől várnak sokat, másodsorban a lakossági területen a csökkenő volumen ellenére a jelzáloghitelezés lesz kiemelt - az államilag támogatott termékek közül a babaváró hitel iránt továbbra is nagy az érdeklődés. A fogyasztási hitelezés továbbra is növekedési tendenciában marad.

Az orosz és az ukrán jelenléttel kapcsolatban elmondta: növekednek a devizabetétk, illetve a rubel- és hrivnyabetétek, nagy a bizalom az OTP iránt. "Egy hét alatt Oroszországban 11 százalékkal nőtt a betétállomány akkor, amikor más bankoknál sorban álltak a pénzük kivételéért az emberek. Ha jelentősebb veszteségeket kellene elviselni, azt is meg tudnák tenni, annyira jól tőkésítettek ezek a cégek" - mondta az elnök-vezérigazgató.

Magyarország felől nem éreznek nyomást, hogy az orosz piacot hagyják ott, ám

Ukrajnából különböző szintű vezetőktől folyamatosan érkeznek az ilyen impulzusok, és a befektetők részéről is éreznek ilyen nyomást.

Jelenleg is van 8750 dolgozó, jelentős fiókhálózat, IT-befektetések - nehéz ebből kiszállni, kivéve ha jelentkezne egy kívánatos árat kínáló befektető. "Még véletlenül se adnék tippet arra, hogy mennyi az elfogadható ár" - jegyezte meg.

Nem látja nagyon fényesnek Oroszország várható gazdasági helyzetét, Ukrajnában pedig előkészítés alatt van egy törvény, amely magasabb adó fizetésére kötelezné az Oroszországban is jelen lévő cégeket. "De nyomás alatt mi sosem szoktunk cselekedni, csak azért, mert nyomás van, nem szoktunk dönteni, akár kiülünk éveket is, de készek is lehetünk egy hét alatt is eladni" - mondta Csányi Sándor.

500 millió euró körüli az orosz és az ukrán bank értéke is, mindkét helyen jelentős jövedelmet realizáltak, főleg Ukrajnában az elmúlt években nagyon magas tőkemegtérüléssel. A várható veszteség mértékét most kalkulálják.

"Ha Ukrajnában befejeződik a háború és jelentős nyugati, amerikai segélyek érkeznek az újjáépítésre, akkor ott erős piaci szereplők lehetünk"

- mondta.

Az ársapkával kapcsolatban elmondta: átmeneti ideig lehet ilyen intézkedésekkel korlátozni az árakat, ám tartósan nem, mert az ipar és a kereskedelem is reagál. Most elsősorban a kereskedelmet érinti az árstop, és már elkezdett nőni az import termékek aránya, pedig ezek rosszabb minőségűek. A tartós ársapka nem fér össze az élelmiszerből öneállátó Magyaroszág céljával.

Szlovénában és Albániában vásároltak bankot, a két folyamat hamarosan lezárulhat. Nagy lehetőséget látnak Üzbegisztánban: ott a háború megkezdődése utáni napokra terveztek egy bankvételt, de ennek a halasztását kérték, hogy felmérjék a bank pénzügyi helyzetét. A szándék továbbra is a vásárlás, 2-3 hónap múlva lesz döntés erről.

"Üzbegisztán nagy növekedési potenciállal bír: több mint 30 millió lakosú demokratizálódó ország, fiatalokkal, egyre több vállalkozással, beruházással, és alacsony a banki termékek penetrációja.

Mi lennénk az elsők, akiknek egy állami bankot privatizálnak, úgyhogy lépéselőnyre tudnánk szert tenni.

A digitalizáció gyermekcipőben jár, van lehetőség e területen is a fejlesztésre" - mondta.

Új kórház építését tervezi Csányi Sándor, aki tavaly óta a Budai Egészségközpont egyedüli tulajdonosa. A meglévő kórház felújítása, korszerűsítése már elkezdődött. Szeretnének komplettebb szolgáltatást nyújtani a Budai Egészségközpontban - sorolta a célokat.

"Rendkívül sok fejlesztésre szorul a magyar egészségügy, az államnak önállóan nehéz finanszírozni ezt, közösen kell az állami és a magánegészségügyet fejleszteni, és akkor gyorsabban lehet eredményt elérni."

Az együttműködésre példaként hozta fel, hogy a bonyolult gerincműtétek 90-95 százalékát a Budai Egészségközpont látja el. Egy gerincsebész kiképzése az egyetem után - az önálló operációig - 8-10 év. "E területen mi állami finanszírozást is kapunk és ellátjuk annak terhére a betegeket."

Címlapról ajánljuk

Milliárdos károkat okozott az ítéletidő tavaly Németországban

Minden bizonnyal bekerül a német biztosítók negatív krónikájába a tavalyi esztendő. A Német Biztosítási Társaságok Szövetsége (GDV) szerint ugyanis a jégeső, a rendkívüli esőzések és a viharok a múlt évben 5,7 milliárd eurós biztosítói kár okoztak, jelentősen többet, mint a megelőző esztendőben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.28. kedd, 18:00
Ungár Péter
az LMP társelnöke és EP-listavezetője
Francia katonák mennek Ukrajnába, a NATO átlépi az oroszok vörös vonalát - Híreink az ukrajnai háborúról kedden

Francia katonák mennek Ukrajnába, a NATO átlépi az oroszok vörös vonalát - Híreink az ukrajnai háborúról kedden

Franciaország katonai kiképzőtiszteket küld Ukrajnába, első körben azért, hogy szemügyre vegyék az ország katonai képzési infrastruktúráját, vélhetően előkészítve ezzel egy hosszabb távú, nem harctéri küldetést. Lengyelország is mérlegeli ezt a lehetőséget, a balti államokhoz hasonlóan. A NATO támogatja az ukrán hadsereg által használt nyugati fegyverek Oroszország területe elleni használatát és az ezt tiltó korlátozás feloldását kérik a tagállamoktól, hasonlóan járt el a nap folyamán az Európai Unió is. Oroszország számára mindez egy vörös vonal átlépését jelenti. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×