A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombat délelőtt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán felszólalva Orbán Viktor.

Magyarország nyitott kereskedelmi rendszerének működése most elnehezült. Az ország célja a béke, hogy a háború miatt beszűkült piacok legalább egy részét vissza lehessen szerezni - jelentette ki.

"A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból" - mondta Orbán Viktor. A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy "a háború árát a magyarokkal fizettessék meg".

Ez a szankció most más:

A Nyugat által elrendelt szankciók nekünk is fájni fognak;

ha szerencsénk van, akkor nekünk fog kevésbé, de erről senki nem tud semmi biztosat mondani - fejtette ki a miniszterelnök. Olyan nemzetközi intézkedések várhatók ugyanis elsősorban a háborút megindító Oroszországgal szemben, amelyek következményeit a Nyugattal együtt Magyarország is viselni fogja.

Mint mondta, az egyre emelkedő energiaárak minden gazdasági szereplőt nehéz helyzet elé állítanak. Ez rossz, a gazdálkodókat nem tudjuk védeni (a családokat igen, a rezsicsökkentéssel), de van ennél rosszabb is: ha nincsen energia, mert akkor megáll a gazdaság vagy annak bizonyos szegmensei. Ezért Magyarországnak az érdeke, hogy a szankciók ne érintsék az energiaellátás biztonságát - erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki szavait. Olyan szankciók lennének jók, amelyek nem hajtják fel az energia árát. Nem lehetetlen, hogy ez sikerüljön - jegyezte meg.

Az agrárexportot kevésbé érinti az ukrajnai háború: Oroszországba a teljes volumen 2, Ukrajnába 1,8 százaléka megy. Ez öt százalék alatt van, nem jó, de kibírható - értékelt.

Az agrárimportnál sokkal rosszabb a helyzet: Oroszországból nyersanyagoknál (benne a műtrágya és takarmány is) a teljes behozatal 7, Ukrajnából 8,8 százalékos a részesedés a teljes volument tekintve. Ez összesen mintegy 15 százalék, ami már sok, nem olyan egyszerű megoldani a helyzetet. Mint mondta, az agrárminiszterrel folyamatosan követik a helyzetet, szombat délután is várható kormányhatározat az ügyben. (Mint ismert, a gabonakivitel korlátozásáról már döntött a kormány.)

Mint mondta, a nemzeti élelmiszeripar a következő években az egyik legfontosabb olyan terület lesz, ahol a kormánynak tennivalója van.

Magyarországon 5,3 millió hektár jó termőföld van, amit 2,7 millió ember tulajdonol, ám csupán 170 ezer agrárvállalkozás műveli - ez utóbbi kevés. Zömük, 80 százalékuk ráadásul kicsi, többnyire családi vállalkozás. Ennek a helyzetnek az előnye, hogy ezek a kkv-k a vidéki élet tartóoszlopai, egzisztenciát adnak és kultúrát teremtenek maguk körül. "E felelősségteljes kulturális hozzájárulás nélkül Budapest-ország lennénk, de úgy nem lehet túlélni. Nagyon büszkék vagyunk a fővárosunkra, de csak Budapest-országként Magyarország nem tud fennmaradni." A helyzet hátránya, hogy itthon a kis és közepes családi vállalkozások tőkeszegények. A kkv-k tőkeerejét fejleszteni kell.

Az agrárgazdaság is a technológia és innováció felé megy, ahhoz pedig még a hagyományosnál is sokkal több pénz kell.

Emellett három veszélyt kell elhárítani:

1. ha a feldolgozóipari cégek zömében külföldi kézben vannak (ma ez a helyzet)
2. ha a feldolgozók nem engedik, nem akarják, hogy a családi vállalkozók hozzáférjenek fair áron a feldolgozókapacitásokhoz
3. ha az élelmiszeripari feldolgozó nagyvállalkozó termőföldet akar szerezni, mert "ezzel módosulna a kicsi és nagy tulajdonosok elmúlt években beállított egészséges aránya".

"A feldolgozóiparban sajnos elsöprő külföldi tulajdon van, pedig mi szeretnénk itt lenni. Ehhez a magyar élelmiszeripart meg kell erősíteni, amihez pénz kell, és itt nyer értelmet az a szám, amiről Jakab István beszélt előtte és az agrárfinanszírozás új rendje lesz a választások után" - mondta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, hogy a kormány a korábbi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra emelte az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz biztosított nemzeti kiegészítő forrás mértékét. "A nemzeti, az uniós és a várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut az agráriumba. Ez háromszor annyi, mint amennyi eddig volt.

Ez az utolsó történelmi lehetőség, ha nem ragadjuk meg, a versenytársaink elhúznak mellettünk,"

mondta Orbán Viktor. Hozzátette: ezzel a sok pénzzel el kell oda jutnunk, hogy az élelmiszeriparban végül a hazai feldolgozóipar 80 százalékos részesedéssel rendelkezik. (Az alapanyagtermelést és a feldolgozást is kell támogatni.) Ha ez teljesül, csak akkor lehet 80 százalékos arányú a magyar termékek aránya a teljes élelmiszer-fogyasztáson belül.