Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Védőfelszerelést viselő orvosok a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja, a Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek ellátására kialakított intenzív osztályán 2021. december 15-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Koronavírus: másfél éve nem jártunk hasonló cipőben itthon

A koronavírus reprodukciós rátája (egy fertőzött hány másikat betegít meg, R érték) 0,5-0,6 között mozog Magyarországon, ami azt jelzi, hogy a járvány gyorsan szorul vissza. Habár a fertőzöttek száma nominálisan még nem mondható kevésnek, ilyen alacsony R értéket 2020 nyara óta nem láttunk.

December végén, január elején elérte a csúcsát a koronavírus-járvány 5. hulláma Magyarországon, azóta folyamatosan csökken az új fertőzöttek száma. Ekkor 16 ezer napi megbetegedést láthattunk a járványgörbe (7 napos mozgóátlag) alapján.

Ilyen magas esetszámok eddig egyetlen járványhullámban sem voltak, ehhez képest egyrészt az oltásoknak, másrészt az omikron variáns enyhébb lefolyásának köszönhetően a halálozások száma nem futott fel olyan magasra, mint a korábbi hullámokban.

A halálozások számában még nem láttuk a fordulatot, de a következő napokban itt is tükröződnie kellene a megbetegedések visszaesésének, az új megbetegedések száma ugyanis január eleje óta csökkenő trendben mozog. Erről beszélt Kásler Miklós emberierőforrás miniszter is.

Ma már 8 ezer fő alatt van az új fertőzések 7 napos mozgóátlaga, vagyis a járványhullám lefeleződött a csúcshoz képest

emeli ki elemzésében a Portfolio.

Az omikron-hullám visszaszorulása látszik a koronavírus reprodukciós rátájának alakulásán is. A vírus R értéke (egy fertőzöttől hány egészséges ember kapja el a vírust) 0,5-0,6 közé csökkent mostanra. Ebben a hullámban januárban érte el a csúcsát az R érték, 1,5 közelében, majd innen fordult. Február elején már 1 alatt állt az R érték, ami azt jelentette, hogy innentől kezdve egy fertőzött átlagosan kevesebb mint egy egészséges embert betegített meg.

A mostani, 0,55-ös érték olyan alacsony, mint amit legutóbb 2020 júniusában láthattunk.

Várhatóan a következő időszakban tovább süllyed a reprodukciós szám, ha nem történik váratlan esemény – teszi hozzá a Portfolio, amely szerint a kedvező folyamatot az törhetné meg, ha egy újabb variáns/alvariáns képes lenne elindítani egy újabb járványhullámot. Ezt nem lehet kizárni, hiszen az omikron fertőzőbb alvariánsa már jelen van a régióban és Magyarországon is.

Ugyanakkor bízhatunk abban, hogy a magas védettségi szint és a kedvezővé váló szezonális hatás (tavasz) mellettünk áll majd a következő időszakban. Ebben az esetben hamarosan feloldhatják a korlátozó intézkedéseket is, és akár őszig „hosszabb” járványmentes időszak elé nézhetünk – írják.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×