Szakember figyelmeztet: az idei év is a koronavírus-variánsok éve lesz

A szakemberek a koronavírus-járvány újabb hullámról, a várható trendekről, a negyedik oltásról és kiemelten az omikron variánsról beszéltek a KOVIDők nevű Facebook-oldal legutóbbi beszélgetésén.

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója a Portfolio szemléje szerint arra is rámutatott, hogy Magyarországon tavaly az 52. héten kezdődött a járvány, a fővárosban és Heves megyében, egyértelműen a fiatal korosztályoknál. 2022 első hetében gyakorlatilag az egész országra kiterjedt, minden megyében nő a fertőzések száma. Egyértelműen a 18-25 évesek, illetve az iskolák megnyitása óta a 10-19 évesek megbetegedési gyakorisága a legnagyobb, és már látható az áttevődés az idősebb korosztályokra is.

Egyelőre a 25-64 éveseknél látható a nagyobb növekedés, de azt az eddigi hullámokból már lehet tudni, hogy a fiatalokról az idősekre való áttevődés akár 3 hetet is igénybe vehet, így ez még előttünk áll

- részletezte.

Jakab Ferenc virológus professzor kiemelte, hogy a járvány során nem egyéni, hanem társadalmi szinten kellene gondolkodni. "Ha rengeteg fertőzöttnek csak egy pici szelete kerül kórházba, azzal már telítődik az egészségügyi rendszer, és azzal ott vagyunk ahol a part szakad, még akkor is, ha enyhébb tüneteket okoz az omikron".

Kiemelte, hogy ez a variáns futótűzként terjed, ezért az összefogásnak kiemelten nagy jelentősége lesz és a társadalmi egységben való gondolkodásnak.

Élő adás

Oroszi Beatrix szerint tovább ronthatja a helyzetet, hogy egyszerre nagyon sok ember lesz beteg, amely a hiányzási arányokat magas szintre tornázhatja fel. Ez problémát okozhat a kritikus infrastruktúrában, az oktatásban, a tűzoltóknál, a rendőrségnél és még sorolhatnánk. Az egészségügy pedig erre sokkal érzékenyebb, hiszen ott nem kell 10 százalékos hiányzási arány, elég 3-4 százalék ahhoz, hogy fennakadások legyenek az ellátásban.

Az egyéneken múlik az, hogy az omikron terjedését visszaszorítsák olyan szintre, amely még nem okoz fennakadást a társadalom működésében.

Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos szerint a védekezésnek három pillére van, az oltás mellett a nyájimmunitás és a védelmi rendszert említette. Azok a vakcinák alkalmazhatók legjobban az omikron ellen, amelyek a T-sejtes választ indukálják, ezek pedig a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen.

Jakab Ferenc úgy értékelt, hogy az első és a második alapoltás beadása nagyon fontos, a harmadiké pedig kritikus lehet. Az omikron esetében is már tanulmányok bizonyítják, hogy van értelme a harmadik oltás felvételének. Egy járvány kellős közepén különösen fontos, hogy az immunrendszerüket az emberek ébren tartsák, ebben kulcsfontosságú szerepet tölt be a harmadik oltás. Véleménye szerint

az oltás minden esetben hosszabb, hatékonyabb és erősebb védettséget ad, mint a természetes fertőzés.

Szekanecz Zoltán ismertette, hogy egy vizsgálat már utal arra, hogy az immunbetegségben szenvedőknek szüksége lehet a negyedik oltásra, másnak nem. Az oltások megterhelik az egészségügyi rendszereket, így ezért sem lehet vállalni a beadásokat rendszeresen. A WHO szerint a harmadik oltás egyértelműen kellett, hiszen csak utána alakul ki védettség az omikron ellen, ugyanakkor azt követően meg kell vizsgálni az alternatívákat az újabb variánsokhoz való alkalmazkodás során. A vakcinagyártók egyébként már dolgoznak az új oltóanyagokon - tette hozzá.