eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézetében (NIAID) készült, és az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek (NIH) által elérhetővé vált, dátumozatlan elektronmikroszkópos, utószínezett kép SARS-CoV-2 nevű koronavírussal (narancssárga) erősen fertőzött, pusztuló (zöld) sejtekről. A világjárványt okozó vírus mintáját egy betegtől vették.
Nyitókép: NIAID/NATIONAL INSTITUTES OF HEALTH HANDOUT

Szakember figyelmeztet: az idei év is a koronavírus-variánsok éve lesz

Oroszi Beatrix, Jakab Ferenc és Szekanecz Zoltán volt a KOVIDők nevű Facebook oldal eseményének vendége, ismét számos lényeges dologra rámutatva. Úgy vélik például, hogy a rohamosan terjedő fertőzés számos szektorban okozhat ellátási problémákat, ezért a járvány leküzdésében jelentős szerepe van a társadalmi felelősségvállalásnak és összefogásnak.

A szakemberek a koronavírus-járvány újabb hullámról, a várható trendekről, a negyedik oltásról és kiemelten az omikron variánsról beszéltek a KOVIDők nevű Facebook-oldal legutóbbi beszélgetésén.

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója a Portfolio szemléje szerint arra is rámutatott, hogy Magyarországon tavaly az 52. héten kezdődött a járvány, a fővárosban és Heves megyében, egyértelműen a fiatal korosztályoknál. 2022 első hetében gyakorlatilag az egész országra kiterjedt, minden megyében nő a fertőzések száma. Egyértelműen a 18-25 évesek, illetve az iskolák megnyitása óta a 10-19 évesek megbetegedési gyakorisága a legnagyobb, és már látható az áttevődés az idősebb korosztályokra is.

Egyelőre a 25-64 éveseknél látható a nagyobb növekedés, de azt az eddigi hullámokból már lehet tudni, hogy a fiatalokról az idősekre való áttevődés akár 3 hetet is igénybe vehet, így ez még előttünk áll

- részletezte.

Jakab Ferenc virológus professzor kiemelte, hogy a járvány során nem egyéni, hanem társadalmi szinten kellene gondolkodni. "Ha rengeteg fertőzöttnek csak egy pici szelete kerül kórházba, azzal már telítődik az egészségügyi rendszer, és azzal ott vagyunk ahol a part szakad, még akkor is, ha enyhébb tüneteket okoz az omikron".

Kiemelte, hogy ez a variáns futótűzként terjed, ezért az összefogásnak kiemelten nagy jelentősége lesz és a társadalmi egységben való gondolkodásnak.

Oroszi Beatrix szerint tovább ronthatja a helyzetet, hogy egyszerre nagyon sok ember lesz beteg, amely a hiányzási arányokat magas szintre tornázhatja fel. Ez problémát okozhat a kritikus infrastruktúrában, az oktatásban, a tűzoltóknál, a rendőrségnél és még sorolhatnánk. Az egészségügy pedig erre sokkal érzékenyebb, hiszen ott nem kell 10 százalékos hiányzási arány, elég 3-4 százalék ahhoz, hogy fennakadások legyenek az ellátásban.

Az egyéneken múlik az, hogy az omikron terjedését visszaszorítsák olyan szintre, amely még nem okoz fennakadást a társadalom működésében.

Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos szerint a védekezésnek három pillére van, az oltás mellett a nyájimmunitás és a védelmi rendszert említette. Azok a vakcinák alkalmazhatók legjobban az omikron ellen, amelyek a T-sejtes választ indukálják, ezek pedig a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen.

Jakab Ferenc úgy értékelt, hogy az első és a második alapoltás beadása nagyon fontos, a harmadiké pedig kritikus lehet. Az omikron esetében is már tanulmányok bizonyítják, hogy van értelme a harmadik oltás felvételének. Egy járvány kellős közepén különösen fontos, hogy az immunrendszerüket az emberek ébren tartsák, ebben kulcsfontosságú szerepet tölt be a harmadik oltás. Véleménye szerint

az oltás minden esetben hosszabb, hatékonyabb és erősebb védettséget ad, mint a természetes fertőzés.

Szekanecz Zoltán ismertette, hogy egy vizsgálat már utal arra, hogy az immunbetegségben szenvedőknek szüksége lehet a negyedik oltásra, másnak nem. Az oltások megterhelik az egészségügyi rendszereket, így ezért sem lehet vállalni a beadásokat rendszeresen. A WHO szerint a harmadik oltás egyértelműen kellett, hiszen csak utána alakul ki védettség az omikron ellen, ugyanakkor azt követően meg kell vizsgálni az alternatívákat az újabb variánsokhoz való alkalmazkodás során. A vakcinagyártók egyébként már dolgoznak az új oltóanyagokon - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×