eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: pixabay

Gyermekvédelmi népszavazás: ezekre a határidőkre kell figyelni

A névjegyzékbe vételről február 11-ig tájékoztatnak, átjelentkezést március 25-ig lehet kérni.

Április 3-ára írta ki a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást Áder János köztársasági elnök. A népszavazáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők.

A 7,8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak a január 26-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően február 11-éig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.

A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a népszavazást megelőző 50. napon (ez most február 12-én) kezdődik. A kampányban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), a kiadóknak erre a népszavazás kitűzését követően öt munkanapjuk van.

Az a 420 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a 2018-as országgyűlési választások előtt vagy azután regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, regisztrációs kérelmét március 9-ig juttathatja el a Nemzeti Választási Irodába (NVI).

A külhoni magyaroknak a szavazatukat tartalmazó szavazási levélcsomagot április 3-án 19 óráig kell eljuttatniuk levélben az NVI-hez, de a levélcsomag leadható a külképviseleteken, illetve a szavazás napján a külképviseleteken vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.

Akinek van magyarországi lakcíme, és a voksolás napján nem tartózkodik Magyarországon, a több mint 100 külképviselet valamelyikén adhatja le szavazatát. Ehhez legkésőbb március 25-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől.

Aki a népszavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, ugyancsak március 25-én 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

Valamennyi kérelem online is benyújtható a www.valasztas.hu oldalon keresztül.

Az Országgyűlés Szabó Tímea (Párbeszéd) javaslatára, egyhangúlag változtatott novemberben a népszavazás eljárásán és egyes választási tárgyú törvényeken: eltörölték azt a korlátozást, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.

A parlament november 30-án rendelte el a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást. A népszavazásra bocsátott kérdések a következők:

  • "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?",
  • "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?",
  • "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?",
  • "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?"
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×