Infostart.hu
eur:
362.17
usd:
307.8
bux:
136202.19
2026. április 21. kedd Konrád
Egy XIII. kerületi nyugdíjas mutatja a borítékban érkezett, postástól átvett rezsi-utalványt 2019. szeptember 2-án. Az elmúlt években a nyugdíjasok Erzsébet-utalvány formájában kaptak pluszjuttatást, de mivel az Erzsébet-utalvány megszűnt, most 9 ezer forint értékű rezsiutalványt biztosít számukra a kormány. Nem névre szóló a nyugdíjasok rezsiutalványa, azzal hozzátartozóikat is segíthetik, a posta szeptember 30-ig kézbesíti ki, és 2020. március 31-ig használhatók fel gáz- és áramszámla fizetésére.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Erősen átrendezte a családi költségvetéseket a járvány

Magyarországon 2019-ig folyamatosan csökkent a kötött kiadások aránya a családok büdzséjében, ez a trend 2020-ban megfordult. Többet költöttünk a pandémia alatt rezsire, élelmiszerre és lakberendezésre, mint előtte.

Megdobta a lakhatási költségeket a koronavírus-járvány, 2020-ban a háztartások kiadásainak több mint ötödét (22,7 százalékát) tették ki a rezsiköltségek, vagyis például a vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagra költött összeg, ami 2 százalékpontos növekedés 2019-hez képest – írja a vg.hu az Eurostat legfrissebb kutatása alapján.

A szigorító intézkedések hatására az összes uniós tagállamban hasonló folyamat játszódott le.

A korlátozások láthatóan más tételekre is hatással voltak: Magyarországon a legnagyobb visszaesés

  • az éttermek és a szállodák (mínusz 2,7 százalékpont),
  • a közlekedés (mínusz 1,3 százalékpont), valamint
  • a rekreáció és kultúra (mínusz 0,8 százalékpont)

területén történt.

A lakhatási költségek mellett többet költöttünk

  • élelmiszerekre (1,5 százalékponttal), valamint
  • a lakberendezések és háztartási felszerelések termékcsoportra (0,5 százalékponttal),

ezek 2020-ban az összes kiadás 18,7, illetve 5,5 százalékát tették ki.

A magyar háztartások továbbra is az EU átlagánál mintegy 3 százalékponttal kevesebbet fordítanak lakhatási költségekre, míg az átlagnál nagyobb hányadot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra.

Hasonló következtetésre jutott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Háztartások életszínvonala című kiadványa is, amely megerősíti, hogy 2020-ban az előző évekhez képest megváltozott a fogyasztás szerkezete. A kötött (alapvető élelmiszerekre, lakásfenntartásra és közlekedésre fordított) kiadások aránya 2013 és 2019 között a jövedelmek növekedésével párhuzamosan évről évre csökkent, 2020-ban viszont a járvány nagymértékben visszavetette a szolgáltatásokra fordított összegeket. A háztartások alapvető kiadásainak részesedése az összfogyasztásból 55,5 százalékra nőtt (2010-ben még közel 60-at tett ki), miközben a megélhetésen túlmutató kiadásokra (ilyen a kultúra, a szórakozás, a hírközlés, a vendéglátás) kevesebbet költöttek.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin: a magyar politikatörténetben különleges helyzet állt elő

Csizmadia Ervin: a magyar politikatörténetben különleges helyzet állt elő

Érthető, hogy miért titulálták balliberálisnak a Tiszát a kormánypártok, ahogy annak is jó oka van, hogy a végül győztes formáció lényegében a párt vezetőjének személyén kívül szinte semmilyen kártyáját nem terítette ki – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.

Dobrowiecki Péter az uniós pénzek hazahozataláról: Lengyelország a példa rá, hogy nem kell minden elvárást betartani

Donald Tusk úgy kapta meg a visszatartott uniós pénzösszegek jelentős részét, hogy a korábban tett ígéretei nagy részét nem tudta teljesíteni, amit egyszerűen azzal indokolt, hogy az elnöki vétó megköti a kezeit – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.04.21. kedd, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Mi lesz a magyar cégekkel a kormányváltás után? Adnak hitelt a bankok?

Mi lesz a magyar cégekkel a kormányváltás után? Adnak hitelt a bankok?

Tisztul az ég, de új felhők is gyűlnek a vállalati hitelpiac felett: bár a korábbi MNB-programok által is fűtött két számjegyű hiteldinamika a múlté, látszik már egy (most még törékeny) fordulat a piacon, és az EU-források reménybeli megindulása új lendületet ígér a hitelezés számára. Az eddig kormányközelinek számító cégeknél nőhetnek ugyanakkor a hitelkockázatok, márpedig ők jelentős részét adják a hitelpiacnak. Bemutatjuk a magyar vállalati hitelpiac legfontosabb számszerű trendjeit, a várható fejleményekről pedig a bankszakemberek mondják el véleményüket a Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján két hét múlva, érdemes regisztrálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×