eur:
411.21
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy XIII. kerületi nyugdíjas mutatja a borítékban érkezett, postástól átvett rezsi-utalványt 2019. szeptember 2-án. Az elmúlt években a nyugdíjasok Erzsébet-utalvány formájában kaptak pluszjuttatást, de mivel az Erzsébet-utalvány megszűnt, most 9 ezer forint értékű rezsiutalványt biztosít számukra a kormány. Nem névre szóló a nyugdíjasok rezsiutalványa, azzal hozzátartozóikat is segíthetik, a posta szeptember 30-ig kézbesíti ki, és 2020. március 31-ig használhatók fel gáz- és áramszámla fizetésére.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Erősen átrendezte a családi költségvetéseket a járvány

Magyarországon 2019-ig folyamatosan csökkent a kötött kiadások aránya a családok büdzséjében, ez a trend 2020-ban megfordult. Többet költöttünk a pandémia alatt rezsire, élelmiszerre és lakberendezésre, mint előtte.

Megdobta a lakhatási költségeket a koronavírus-járvány, 2020-ban a háztartások kiadásainak több mint ötödét (22,7 százalékát) tették ki a rezsiköltségek, vagyis például a vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagra költött összeg, ami 2 százalékpontos növekedés 2019-hez képest – írja a vg.hu az Eurostat legfrissebb kutatása alapján.

A szigorító intézkedések hatására az összes uniós tagállamban hasonló folyamat játszódott le.

A korlátozások láthatóan más tételekre is hatással voltak: Magyarországon a legnagyobb visszaesés

  • az éttermek és a szállodák (mínusz 2,7 százalékpont),
  • a közlekedés (mínusz 1,3 százalékpont), valamint
  • a rekreáció és kultúra (mínusz 0,8 százalékpont)

területén történt.

A lakhatási költségek mellett többet költöttünk

  • élelmiszerekre (1,5 százalékponttal), valamint
  • a lakberendezések és háztartási felszerelések termékcsoportra (0,5 százalékponttal),

ezek 2020-ban az összes kiadás 18,7, illetve 5,5 százalékát tették ki.

A magyar háztartások továbbra is az EU átlagánál mintegy 3 százalékponttal kevesebbet fordítanak lakhatási költségekre, míg az átlagnál nagyobb hányadot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra.

Hasonló következtetésre jutott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Háztartások életszínvonala című kiadványa is, amely megerősíti, hogy 2020-ban az előző évekhez képest megváltozott a fogyasztás szerkezete. A kötött (alapvető élelmiszerekre, lakásfenntartásra és közlekedésre fordított) kiadások aránya 2013 és 2019 között a jövedelmek növekedésével párhuzamosan évről évre csökkent, 2020-ban viszont a járvány nagymértékben visszavetette a szolgáltatásokra fordított összegeket. A háztartások alapvető kiadásainak részesedése az összfogyasztásból 55,5 százalékra nőtt (2010-ben még közel 60-at tett ki), miközben a megélhetésen túlmutató kiadásokra (ilyen a kultúra, a szórakozás, a hírközlés, a vendéglátás) kevesebbet költöttek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×