Az állam beavatkozhat az építőipari nyersanyagok kitermelésébe és szakképzésben résztvevők is kaphatnak képzési hitelt az Országgyűlés döntése értelmében.

A képviselők 134 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabályt.

Módosult a bányatörvény, így jövő február 1-jétől új intézményként vezetik be a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy indokolt esetben, szabályozott keretek között beavatkozzon az építőipari nyers- és alapanyagok kitermelési folyamataiba.

Piacfelügyeleti intézkedés akkor válhat indokolttá, ha az építőipari nyers- és alapanyagokkal kapcsolódó gazdasági folyamatok veszélyeztetik a nemzetgazdaság, illetve egyes ágazatok nyersanyagellátását.

Az indoklás szerint ilyen, nemzetgazdaságot veszélyeztető helyzet alakult ki például a koronavírus-világjárvány alatt is, amikor a kormány rendeletben állapított meg sajátos szabályokat erre a területre. A kormány szerint ugyanakkor a hatékony és gyors állami beavatkozásra a veszélyhelyzeten kívüli időszakban is szükség lehet.

A törvénymódosítás szerint már 5 százalékos árnövekedés is megalapozhatja a piacfelügyeleti intézkedések bevezetését, az állapot legfeljebb egy évig tartható fenn, de indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. Ennek keretében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke bizonyos méretű bányák esetében rendeletben határozhatja meg például a kitermelt mennyiséget. Ezen állapot megléte esetére bevezetik a kiegészítő bányajáradék intézményét, amit a korábban évi 3 milliárd forintot meghaladó árbevételt elérő bányák után kell majd fizetni, ha a nyersanyag értékesítési ára meghaladja a hatóság elnöke által rendeletben meghatározott egységárat. A kiegészítő bányajáradék mértéke az egységárhoz képesti többletbevétel 90 százaléka.

A bányászati törvényben ezentúl külön érvényesítendő szempontként jelenik meg a műszaki üzemi terveknél a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségletének kielégítése.

A világörökségi területen található bányatelkeken a kitermelés feltételeit a bányafelügyeleti hatóság határozza meg. A bányatörvény emellett kiegészül a hidrogénrendszer telepítésének jogi alapjaival is.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása kiterjeszti és pontosítja a hálózati engedélyeseknek a villamosenergia-tároló létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályait. A földgázellátásáról szóló törvény is módosult: a felhasználók érdekében egyszerűsödnek és egységessé válnak az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok.

Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló uniós irányelv következtében módosul a vasúti közlekedésről szóló törvény is.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy

újra közzé kell tenni és le kell folytatni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által kiírt, az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére vonatkozó folyamatban lévő pályázati felhívásokat.

Az indoklásban arra hivatkoznak: az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer felügyelete október 1-jétől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához került a jogelőd Igazságügyi Minisztériumtól, ezért indokolt a hatáskörök és felelősségi körök azonos helyre telepítése, amely a folyamatban lévő eljárásokat és így a korábban kiírt végrehajtói álláshelyeket is érinti.

A szakképzésben résztvevők is kaphatnak képzési hitelt

Az Országgyűlés 135 igen és 5 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosítását, amely szerint a jövőre a szakképzésben részt vevők is felvehetik a Diákhitel Központtól a képzési hitelt.

A jogszabály ugyanakkor a felnőttképzés esetében az eddigieknél szigorúbb feltételeket ír elő a képzési hitel felvételéhez. Szigorodik az állami forrásból megvalósuló felnőttképzések ellenőrzése is. Ha egy államilag támogatott képzést látszólag lefolytatott a felnőttképző, de ezt nem tudja dokumentumokkal igazolni, akkor azonnal visszavonhatják az engedélyét, törölhetik a felnőttképzők nyilvántartásából, valamint kétéves eltiltást és közigazgatási bírságot is kaphat.

A módosítás szerint jövőben a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstanórát tartó személyeket is nyilvántartásba veszik a köznevelés információs rendszerében, így ők is rendelkeznek majd oktatási azonosítóval.

Módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, így a jövőben az állami felsőoktatási intézményekben is rugalmasabb lehet a bérezés.

A Testnevelési Egyetem elnevezése Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre módosul.

A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány számára átadnak egy budapesti ingatlant. Az alapítvány értékesítheti a számára átadott ingatlant, ám az abból befolyó összeget csak a vagyonjuttatásról rendelkező törvényben meghatározott módon használhatja fel.

Nemzeti vagyonnal kapcsolatos törvények módosulnak

Ingyenesen jutnak állami ingatlanokhoz egyházakhoz kötődő civil szervezetek a vagyongazdálkodási törvény módosítása révén, ezt 134 képviselő támogatta, egy ellenezte, öten pedig tartózkodtak.

A szervezetek közfeladat-ellátásuk érdekében kapják az ingatlanokat.

A Magyar Ökomenikus Segélyszervezet alapítványához kerül egy állami beruházás során létrejövő biatorbágyi iskolaépület.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület szociális és karitatív tevékenységére, betegek, szegények, fogyatékossággal élők és hajléktalanok ellátására egy budapesti ingatlant kap ingyenesen.

A Dunamelléki Református Egyházkerület két budapesti ingatlant kap, amelyet az egyház jelenleg is használ. Egy XII. kerületi ingatlant köznevelési feladatokra, míg egy V. kerületit hivatali feladatok ellátására kapnak meg.

Szintén vagyonhoz jut a Tiszántúli Református Egyházkerület: a berekfürdői üdülők felsőoktatási és köznevelési feladatokat segítenek majd. A Don Bosco Szalézi Társaság egy budapesti, Árpád úti ingatlanhoz jut nevelési, oktatási feladatai segítésére.

Közös kérelemmel fordult a kormányhoz a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelség, valamint a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség az egykori Rendőrtiszti Főiskola budapesti, Farkasvölgyi úti, jelenleg nem használt komplexumának tulajdonba adása érdekében. Itt közös beruházásként felsőoktatási keresztény diákotthont kívánnak létrehozni. Az állam elidegenítési tilalom és hasznosítási kötelezettség fenntartása mellett adja át a tulajdont.

Változik a nemzeti vagyonról szóló jogszabály is, miután a Kossuth tér felújítása során korábban a téren lévő emlékművek máshová kerültek, így azok tulajdonlása is módosult, változtak a nemzeti vagyonelemek. Emellett a jogszabály a teret határoló több ingatlant, épületet kizárólagos állami vagyonként nevesít.

A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. számára speciális szabályokat állapítottak meg a beruházások hatékonyabb lebonyolítása érdekében.

Kistelepüléseket is segít az állami vagyontárgyak ingyenes átadásáról szóló jogszabály

A legfeljebb ötezer fős települések népességmegtartását célozza hosszú távú fejlesztések támogatásával az állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról szóló jogszabály, amelyet 136 igen szavazattal, két nem mellett fogadtak el a képviselők a kormány kezdeményezésére.

A Magyar falu programhoz kapcsolódóan a kormány az év végéig határozatban jelöli ki azokat az ingatlanokat, amelyeket január 1-jei hatállyal átad a kistelepüléseknek. Ezek együttes értéke nem haladhatja meg a 2,5 milliárd forintot.

A folyamat során az önkormányzatok mentesülnek a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezése alól, így például értékesíthetik az ingatlanokat, de az ebből származó bevételüket csak a törvényben előírtaknak megfelelően használhatják fel.

A kormány ugyancsak az év végéig foglalja határozatba azoknak az ingatlanoknak a sorát, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak ad át ingyenesen a háromszáz leghátrányosabb település felzárkóztatását célzó munkájának támogatására. A szeretetszolgálat a program keretében közösségfejlesztést végez, gyermekházat vagy tanodát működtet, az ingatlanok legfőbb hasznosítása ugyanakkor a megfelelő lakhatás biztosítása a mélyszegénységben élők számára.

Az ingatlanok együttes értéke nem éri el az 50 millió forintot.

A jogszabály lehetővé teszi, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálathoz kerüljenek a Nemzeti Eszközkezelő Programban megmaradt, üresen álló ingatlanok, amelyeket jelenleg a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. kezel. E két szervezet több mint tíz éve segíti az eladósodással küzdő családok lakhatását.

Jogszabály született az agrárgazdaságok átadásáról

A generációváltást hivatott segíteni a mezőgazdaságban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, amelyet 138 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett szavazott meg az Országgyűlés a kormány javaslatára.

Ezen gazdaságok átadását nehezíti, hogy rendezni kell a beszállítói, termékértékesítési, vállalkozási szerződésekben a különböző támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalását, a jogutódlást és a hatósági engedélyek módosítását, ami tucatnyi átruházási szerződés megkötését teszi szükségessé.

A jogszabály egyik célja ezért az adminisztrációs terhek könnyítése egy gazdaságátadási szerződés által, amely a gazdaságot átadó és az átvevő konszenzusán alapul. Mindez a föld tulajdonjogának, használatának megszerzése, a hatósági engedélyek módosítása, a szerződések átruházása és a pályázatok, támogatások átadása-átvállalása kérdésköre minél gyorsabb rendezését célozza.

Az a gazdálkodó, aki mindezeket a feltételeket nem vállalja, de szeretne felhagyni a gazdálkodással, továbbra is eladhatja a gazdaságát.

A gazdaságátadási szerződésnek négy típusa lehet: adásvételi, ajándékozási, tartási és járadéki szerződés. A felek mind a négy típust kiegészíthetik a földek használatával, vagyis megállapodhatnak abban, hogy az eredeti tulajdonos a földeket megtartja, így az számára is bevételt biztosít.

A gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy nem kezd új gazdálkodó tevékenységbe. A sikeres generációváltás érdekében azonban a törvény lehetőséget ad arra, hogy az eredeti gazdálkodó a nála legalább tíz évvel fiatalabb átvevővel legfeljebb öt évig együttműködhessen a tudás átadása érdekében.

Főszabályként a gazdaság tulajdonjoga az együttműködés végén száll át a gazdaságátvevőre, aki eddig az időpontig teljesíti a feltételeket vagy fizeti meg a teljes vételárat. A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátadó helyébe lép.

A jogszabály 2023. január 1-jén lép hatályba.

Tizenhét jogszabály változik az agrártárgyú törvénycsomagban

Tizenhét jogszabály apróbb korrekcióját tartalmazza az agrártárgyú törvények módosítása, amelyet 138 támogató szavazat és két tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A jövőben speciális adózási szabályok segítik azokat a gazdálkodó egyéni vállalkozókat, akik nem szüntetik meg tevékenységüket, csupán a jövőben őstermelői keretek között folytatják azt.

A megváltozott közigazgatási környezethez igazodva változnak a vadgazdálkodás szabályai. A vadászkamarai törvény a jövőben lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés bevezetésére, a kamara egységes tagnyilvántartó rendszerének megújítására, hogy a mintegy 67 ezer magyar hivatásos és sportvadász adatigényeit ki tudja elégíteni.

Az erdőtörvény úgy változik, hogy például az erdőtelepítés után járó uniós támogatást akkor se kelljen visszafizetni, ha azt valaki megszűnő megbízási szerződés alapján végezte el.

A Nemzeti Földalapról szóló törvénybe bekerülnek a Tokaji életpálya nevű programhoz szükséges földjuttatás szabályai. A program célja a fiatalok elvándorlásának megállítása a borvidékről.

A népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítása mindössze egy technikai pontosítást tartalmaz, míg az agrárkamarai törvénybe tagnyilvántartással kapcsolatos változtatás kerül. A halgazdálkodási törvényben a gazdálkodási jog átadását pontosították.

A földforgalmi törvény részben az új ingatlan-nyilvántartási törvény miatt változik, míg a jövedéki adóról szóló jogszabály módosítását az új bortörvény hatálybalépése indokolja. A szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály módosítása szintén az őstermelői szabályokhoz kapcsolódik, az öntözéses gazdálkodásról szóló módosítását pedig gyakorlati tapasztalatok indokolják.

Ugyancsak változik a részaránykiadási eljárásokat lezáró jogszabály, az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvény és a családi gazdaságokról szóló jogszabály.

Büntetőjogi tárgyú törvénymódosításokról döntöttek

Az Országgyűlés elfogadta a kormány büntetőjogi tárgyú törvénymódosító csomagját, amelyet az igazságügyi miniszter uniós és nemzetközi kötelezettségek, az Alkotmánybíróság határozatai, az alapvető jogok biztosának ajánlásai, illetve a jogalkalmazó szervek visszajelzései alapján nyújtott be.

A képviselők 137 igen szavazattal, két tartózkodás mellett hagyták jóvá az előterjesztést.

A Ház döntésével egyebek mellett lehetővé tette a kétszeres elvonás tilalmának érvényesítését a párhuzamosan folytatott büntetőeljárásokban, rendezte a büntetőeljárás és a felszámolás vagyoni érdekeit, valamint újraszabályozta a büntetőeljárásokkal összefüggő illetékfizetési kötelezettséget.

A költségvetési szervek informatikai rendszerének fejlesztéséről döntöttek

Az Országgyűlés elfogadta a kormány pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomagját, amely egyebek mellett informatikai fejlesztések végrehajtását támogatja a költségvetési szervek hatékonyabb működése érdekében, továbbá létrehozta a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszert.

A képviselők 134 igen szavazattal hagyták jóvá a pénzügyminiszter előterjesztését.

Megemelték a polgármesterek fizetését

Az Országgyűlés januártól minden polgármester illetményét megemelte.

A főpolgármester havi illetménye bő 200 ezer forinttal 1,5 millió forintra emelkedik, míg a fővárosi kerületvezetők és a megyei jogú városok polgármestereinek díjazása 1,3 millió forintra nőhet az eddigi szűk 1 millióról, a kisebb települések vezetőinek illetménye pedig ezen összeg bizonyos százalékára nő a település lélekszámától függően.

A képviselők 136 igen szavazattal, öt tartózkodás mellett hagyták jóvá a kulturális és egyéb tárgyú törvények ezt is tartalmazó módosítását.

A Ház döntésével egy több mint 30 ezres lélekszámú város polgármesterének díjazása az 1,3 millió forint 85 százaléka, vagyis 1,1 millió forint lesz, míg egy 500 fő alatti település vezetőjének juttatása az 1,3 millió forint 40 százaléka, vagyis 520 ezer forint. Az elfogadott változtatás e két kategória között további ötöt határoz meg.

A képviselők döntése értelmében a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-hez kerül egy a budapesti Hajógyári-szigeten lévő üdülő, sporttelep és park.

Elfogadták az új ingatlan-nyilvántartási törvény átmeneti rendelkezéseit

Az ingatlan-nyilvántartásokhoz kapcsolódó ügyvédi tevékenységekben, a közokiratok kezelésében, valamint az építésügyi és területrendezési kérdésekben is változást hoz az új ingatlan-nyilvántartási törvényhez kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabály, amelyet 138 igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A jövőben csak a közhiteles ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett jogosultsággal rendelkező ügyvédek és kamarai jogtanácsosok láthatnak el ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kapcsolódó tevékenységet. Az ezen tevékenységet ellátó ügyvédeknek kiegészítő felelősségbiztosításra is szükségük lesz, a szabályszegőket pedig eltilthatják az ilyen ügyektől.

A levéltári törvény módosítása értelmében a Magyar Nemzeti Levéltár hatósági jogkört kap, így marasztaló intézkedéseket hozhat közfeladatot ellátó szervek esetében, ha hiányosságokat tapasztal a közokiratok védelmét érintően.

A törvény rögzíti a használati célú digitális másolat készítésének szabályait.

A termőföld védelmét célozza, hogy a napelemes erőművek elhelyezhetőségére vonatkozó területrendezési hatósági engedély csak akkor adható ki, ha az a lehető legkisebb mértékű termőföldterület igénybevételével jár. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken pedig csak háztartási méretű, üzemléptékű kiserőművet lehet létesíteni.

A területfejlesztési tervek összeállításában természettudományi, gazdasági és szociológiai végzettségű szakembereket, valamint a nemzetiségi önkormányzatokat is be kell vonni.

Szigorodnak a műemlékvédelmi szabályok: el kell kerülni az épületegyüttesek, kastélyparkok, egyházi ingatlanegyüttesek és ipari épületegyüttesek telkének megosztását.

Rendeletbe kell foglalniuk a beépítési szabályokat azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem rendelkeznek helyi építési szabályzattal.

Jövőre átalakul a honvédelmi és a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony

Honvédelemmel és rendvédelemmel összefüggő törvénymódosításokat is elfogadott az Országgyűlés 134 igen, 1 nem és 5 tartózkodás mellett, ezek nyomán jövő augusztustól módosulnak a honvédelmi és a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyra vonatkozó szabályok.

A honvédtiszti alapképzésre felvett hallgatók a képzés időtartamára speciális szerződéses szolgálati viszonyt létesítenek a Magyar Honvédséggel, vállalva, hogy tanulmányaik befejezését követően legalább 10 éves szolgálatot teljesítenek honvédelmi szervezetnél.

A honvéd tisztjelöltek az eddigi ösztöndíj helyett legalább a garantált bérminimumot elérő illetményt, illetve a tanulmányi átlag szerinti tanulmányi díjat is kapnak. Ha a tisztjelölt szolgálati viszonya a képzés időtartama alatt, illetve 10 éves határozott idejű szolgálata alatt szűnik meg, akkor egyes - miniszteri rendeletben meghatározott - esetekben vissza kell fizetnie képzése költségeit.

Az új szabályok szerint a honvéd tisztképzésben már részt vevő hallgatók jogviszonya - a 2021/2022. tanévben végzők kivételével - 2022. augusztus 20-án alakul át a speciális szerződéses katonai szolgálati viszonnyá. Ha a tisztjelölt ehhez nem járul hozzá, akkor jogviszonya megszűnik.

Jövő augusztus 1-jétől a rendvédelmi tisztjelöltekre vonatkozó szabályok is átalakulnak: a korábbi ösztöndíjas rendszert itt is tisztjelölti szolgálati jogviszony váltja, amelynek értelmében a tisztjelölt köteles a tanulmányait követően legalább 10 évig az őt kinevező rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesíteni. A rendvédelmi tisztjelöltek az eddigi ösztöndíj helyett szintén a garantált bérminimumot elérő összegre jogosultak, és jogviszonyuk megszűnésekor bizonyos esetekben nekik is meg kell téríteniük képzésük költségeit.

A jogszabály emellett módosítja a minősített adatok védelméről szóló törvényt, újraszabályozva a katonai tevékenységhez szükséges adatok külföldi felhasználását. Így a magyar alakulatok békefenntartó műveletben hatékonyabban működhetnek együtt partnereikkel.

2023-ban lép hatályba az új honvédelmi törvény

Az Országgyűlés 134 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal új honvédelmi törvényt alkotott, amely 2023. július 1-jén lép hatályba.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló jogszabály első paragrafusa rögzíti, hogy a honvédelem nemzeti ügy, és Magyarország a honvédelmi és szövetségi katonai képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére, nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és más szervek közreműködésére, állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására épít.

A most elfogadott kormányzati javaslat indoklása szerint a törvény elsődleges célja, hogy a honvédelmi szabályozást a megváltozott alkotmányos szabályokhoz illessze, az alaptörvény kilencedik módosítása ugyanis a jelenlegi hat helyett három különleges jogrendi esetet - hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet - vezet be 2023 júliusától.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter expozéjában szükségesnek nevezte, hogy a honvédelem felkészüljön az új típusú, "szürkezónás kihívások" hatékony kezelésére. Ezt szolgálja a honvédelmi válsághelyzetre vonatkozó új szabály, amely az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó, rugalmasabb felhatalmazást ad a kormánynak.