Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Digital Vision/Getty Images

Munkahelyi balesetek: egy fontos szereplőre kevés figyelem jut

A szakszervezeteknek ma már nincs joguk a munkavédelmi előírásokat ellenőrizni Magyarországon. Munkavédelmi képviselőket kötelező választani húsz fő fölött, de sok helyen ez nem történik meg, pedig általuk nemcsak a balesetek száma, hanem a munkaadó felelőssége is csökken.

A magyar dolgozók 0,7 százaléka szenvedett el munkahelyi balesetet 2020-ban az Eurostat adatai szerint. A bejelentett és a konkrétan bekövetkezett munkahelyi balesetek száma nem mindig van szinkronban, ugyanakkor Magyarország nincs rossz helyzetben Európában – mondta érdeklődésünkre Borhidi Gábor, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője.

Magyarországon

a legtöbb munkahelyi baleset és haláleset is az építőiparban történik

– kezdte Borhidi Gábor. A gépipar és a mezőgazdaság következik utána, egyértelműen ez a három ágazat a legveszélyeztetettebb.

„A megelőzést tekintetében elsősorban ezekre a területekre kell koncentrálni. Nálunk is természetesen hasonlóak azok a fajta megbetegedések, amelyek esetén a fárasztó vagy fájdalmas testhelyzet volt a munkahelyi fizikai egészséget veszélyeztető legsúlyosabb kockázati tényező. Nem véletlen, hogy az Unióban a váz- és izomrendszeri megbetegedések kiemelt témája volt a legutóbbi négy évnek” – mondta az ügyvivő.

A balesetet bejelentők legmagasabb arányát Finnországban regisztrálták 19 százalékkal, ezzel szemben 2 százalék alatti arányt találtak Lettországban, Horvátországban, Romániában, Magyarországon és Litvániában. A bejelentett és a konkrétan bekövetkezett munkahelyi balesetek száma azonban nem mindig van szinkronban egymással – hívta fel a figyelmet az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője.

Nem magát a balesetet titkolják el, hanem azt, hogy az a munkahelyen következett be.

Magyarország a középmezőnyben van a munkahelyi balesetek számát tekintve Európában a szakértő szerint.

A magyar munkavédelmi jogszabályok megfelelőek, csak azokat be kellene tartani – mondta Borhidi Gábor.

„A munkaszervezés nagyon fontos tevékenysége a munkabalesetek megelőzésének.

Nem mindegy, hogy egy munkafolyamatnál előzőleg gondosan felmérik-e azt, hogy azt hány ember tudja elvégezni, milyen ismeretekkel kell rendelkezni. A munka biztonságát javítja például az, hogy a megfelelő egyéni védőfelszereléseket biztosítsuk, és nagyon fontos, hogy biztosítani az egy dolog, viselni az meg egy másik. A munkavállaló köteles a szabályokat betartani. Nagyon kevesen tudják, és ez nagy baj, hogy a munkavédelmi törvény egyértelműen előírja, hogy ha két ember munkát végez, az egyiket meg kell bízni a munka felügyeletével” – mondta.

Munkavédelmi képviselőket kötelező választani minden olyan munkáltatónál, ahol legalább 20 főt foglalkoztatnak – emelte ki Borhidi Gábor, de szerinte ez sok helyen nem történik meg. A képviselők nagyon fontos részei a megelőzésnek.

„A szakszervezetek elveszítették a munkavédelmi előírások ellenőrzésére való jogosultságukat a munkahelyeken – mutatott rá az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. –

Ma Magyarországon törvényi háttérrel kizárólag a munkavédelmi képviselők azok, akik megtehetik, hogy a munkahelyeken ellenőrzik a munkakörülményeket

és természetesen a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos szabályokat is. Ez azért is nagyon lényeges, mert a munkavédelmi képviselők csökkentik a munkáltatók felelősségét.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×