Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kiss Tamás szociológus, demográfus, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója (j) átveszi a Lőrincz Csaba-díjat Németh Zsolttól, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökétől (b) és Tárnok Máriától, a Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnökétől a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2021. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Kiss Tamás szociológus kapta a Lőrincz Csaba-díjat

A székelyföldi romák integrációjának kérdése és az erdélyi magyar nyelvű oktatási rendszer vizsgálata meghatározó kutatási irányzatok a kisebbségkutatásban. Ezt a tudományos munkát a román és a magyar kormány is támogatja – mondta az InfoRádiónak a Lőrincz Csaba-díjjal kitüntetett Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója.

Kiss Tamás nagyon nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést, kiváltképp, mert a díj a jeles erdélyi értelmiségi, Lőrincz Csaba társadalomkutató nevét viseli, aki annak idején, a szociológus több barátjával egyetemben a Limes Kör – a Ceausescu-féle parancsuralommal szembeforduló magyar értelmiség egyik csoportjának – a tagja volt. „Tehát számomra ez mindenképpen egy nagy elismerés, és örvendtem nagyon a díjnak” – tette hozzá az InfoRádiónak.

A kutatómunkáját illetően úgy fogalmazott, két fontos csapásirány van: egyrészt a székelyföldi romáknak az inklúziója, tehát integrációja, elemezve a különböző helyi roma aktorok által követett stratégiákat. Másfelől az erdélyi magyar nyelvű oktatási rendszer, amit kisebbségi jogi szempontból vizsgálnak.

A demográfus arra is kitért, hogy miután a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet a román állam fedezi, tehát kormányzati költségvetéssel bír, emellett a Bálványos Intézet, illetve a Székelyföldi Közpolitikai Intézet keretében végzett kutatások magyarországi finanszírozásból valósulnak meg, összességében nem szűkölködnek a munkában a támogatásokban.

A szociológus az InfoRádió érdeklődésére elmondta: bár Kolozsvár egy román többségű város, van egy nagyon kompakt magyar közösség, amit alapjaiban egy erős, az élet különböző dimenzióira kiterjedő intézményrendszer szolgáltat. Tehát azt lehet mondani, hogy a kolozsvári magyarok egy intézményesen fenntartott kisebbségi társadalomba, kisebbségi pillérbe szerveződnek, és mint ilyen, van érdekérvényesítő képességük. Erdély más területein pedig ez még inkább így van, ahol a többségi vagy paritásos helyzet még kedvezőbb feltételeket teremt – tette hozzá.

A 2008-ban elhunyt politikus, szakértő, egyetemi oktató és publicista nevét viselő díjat a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány ítéli oda a kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenység elismeréseként.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×