Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Százezrek kaptak rá itthon egy régi-új hobbira

Felmérés készült arról, hogyan pecázik a magyar – négy év alatt megduplázódott a horgászok száma Magyarországon.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a horgászat népszerűsége Magyarországon, ezt a folyamatot a koronavírus-járvány sem volt képes visszafordítani. Ma már több mint 700 ezer ember, a teljes lakosság több mint hét százaléka rendelkezik horgászengedéllyel, az ő horgászati szokásaikat tárta fel az Agroinform.hu legutóbbi felmérése.

"A koronavírus-járvány alatt még azok is elővették a horgászbotot, akik eddig nem foglalkoztak vele, ugyanis ez jó kikapcsolódási lehetőségnek tűnt ebben az időszakban" – mondta Polgárné Sarok Edit, a portál szakújságírója.

Közel 300 horgászt kérdeztek egy kérdőívben a szokásaikról, és válaszadók 41 százaléka legalább heti egy alkalommal jár horgászni, 37 százalékuk válaszolta azt, hogy havi gyakorisággal teszi ezt. Túlnyomórészt még ma is a férfiak időtöltése, de már több tízezernyi nő és lány is részt vesz ennek a sportnak az űzésében.

A válaszadók 75 százaléka elsősorban kikapcsolódásként gondol erre a tevékenységre, 16 százalékuk válaszolta azt, hogy leginkább halforrásként tekint rá, 5 százalékuk pedig versenyszerűen űzi ezt a tevékenységet. 4 százaléknyian azt válaszolták, hogy elsősorban társasági eseményként gondolnak rá.

"Sokan vannak már, akik nem egyedül horgásznak, de azért 38 százaléknyian még mindig magányos kikapcsolódásként űzik ezt a sportot, 31 százaléknyian válaszolták azt, hogy horgásztárssal töltik el az időt a víz mellett, és szintén 31 százalék pedig azt válaszolta, hogy a családdal, rokonokkal látogatják a legtöbb esetben a vízpartok. Ennek az is oka, hogy egyre családbarátabb már az infrastruktúra, játszóterek, büfék, szalonnasütő helyek is vannak már a horgászhelyeken" – mondta Polgárné Sarok Edit.

A vízpart általában természetes tavakat és folyóvizeket jelent, ugyanakkor a válaszadók 32 százaléka jelezte, hogy több-kevesebb rendszerességgel erre a célra létesített, napijegyes horgásztavakat látogat. A túlnyomó többség, 62 százalék elsősorban pontyra megy, de gyakori célpontot jelentenek a keszegfélék (13%), a süllő (7%), a csuka és a harcsa (4-4%), valamint az amur (3%) is.

Magyarországon bő két évtizede jelent meg a sporthorgászatnak az a formája, melynek követői a halat nem viszik haza, hanem visszaengedik a vízbe. A felmérés szerint ma már a horgászok 18 százaléka sosem tartja meg a halat, miközben 29 százalékuk az engedélyezett halakat legtöbbször hazaviszi. További 53 százalékuk esetenként dönt a kifogott hal sorsáról. Ennek is köszönhető, hogy azok közül, akik hazaviszik a halat, 60 százaléknyian csak kisebb mennyiséget, évente legfeljebb 20 kilogramm halat visznek el.

A hazai horgászok leggyakoribb technikája a (feeder-es, illetve bojlis) fenekezés, 74 százaléknyian az alkalmak többségében ezt a módszert követik, miközben főként úszóval 16 százaléknyian horgásznak, pergetni pedig 10 százaléknyian szoktak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×