eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ-klímacsúcson a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 23-án. Áder János Magyarország Virtuális erőmű programját ajánlotta a csúcs résztvevőinek figyelmébe felszólalásában. Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcsértekezleten 66 állam- és kormányfő - köztük Áder János köztársasági elnök - vesz részt.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Áder János: fasorokat az utak, vasutak mentén

A köztársasági elnök szerint a hazai szén-dioxid-elnyelő kapacitás növelése érdekében gyarapítani kell az erdősített területek nagyságát.

A köztársasági elnök a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) csütörtöki online innovációs fórumán kifejtette: a fásítás természetesen nem történhet a legjobb mezőgazdasági területeken, de jó eszköz erre fasorokat telepíteni az utak, autópályák, vasutak mentén.

Az összesített adatok szerint

  • az utaknál a fásítottság magyarországi átlaga valamivel 28 százalék feletti,
  • a vasutaknál a fásítottság 16-17 százalékos.

A számítások szerint ezeknek az arányoknak a növelésével mintegy 40 ezer hektárnyi terület lehet fásítható – ismertette a köztársasági elnök.

A 40 ezer hektár új fásított terület elnyelő kapacitása 400 ezer tonna lenne évente

– mondta, megemlítve az út menti fasorok kedvező hatását a kerékpáros turizmusra, a légszennyezés csökkentésére és a biodiverzitásra is.

Kiemelte azt is, hogy jelentős technológiaváltásra van szükség a közlekedésben, különben a 2050-re tervezett klímasemlegességi cél, és ezen belül a közlekedésre vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél nem érhető el.

Áder János emlékeztetett, hogy az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2050-re klímasemleges lesz. Ismertette: a 2018-as adatok szerint csaknem 64 millió tonna volt az ország szén-dioxid-kibocsátása, ugyanakkor a különböző elnyelők, fák, vizek, talaj, gyepek teljes elnyelő kapacitása 5,4 millió tonna.

Az egyensúly eléréséhez jelentősen, több mint 90 százalékkal csökkenteni kell a kibocsátást, másrészt körülbelül 30 százalékkal növelni kell az elnyelők kapacitását.

Áder János felhívta a figyelmet: a teljes magyarországi károsanyag-kibocsátás mintegy 20 százaléka a közlekedésből származik, a feladat az, hogy 2050-re ez a kibocsátás nullára csökkenjen.

A köztársasági elnök jelezte, hogy az elmúlt kilenc évben jelentősen nőtt a motorizáció, több mint 800 ezer új gépkocsi állt forgalomba Magyarországon. Ha a tendencia folytatódik, az a kibocsátás további jelentős növekedésével jár – tette hozzá.

A közlekedési és a szállítási szektorban szükséges kibocsátás-csökkentési lépték túlmutat azon, amit a motorok hatékonyságának növelésével, az égési folyamatok optimalizálásával és a gépjárművek fogyasztásának csökkentésével el lehet érni - indokolta a technológiaváltás szükségességét Áder János.

A köztársasági elnök szerint lehetséges a technológiaváltás. Példaként felidézte, hogy 30 évvel ezelőtt keleti gyártású, erősen környezetszennyező autók futottak a hazai utakon, de ezeket ma már nem látni.

A 30 évvel ezelőtti váltás ráadásul piaci alapon történt, míg a most előttünk álló váltás állami ösztönzők és európai uniós plusz források bevonásával valósulhat meg – tette hozzá.

Áder János előadásában ezeknek a szempontoknak a megfontolását kérte az út- és vasútfejlesztéssel foglalkozó szakemberektől.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az ukrán katonai hírszerzés bejelentette, tud arról az orosz tervről, amely 2045-ig jelzi előre a katonai-politikai helyzet változását a világon, és amelynek része Ukrajna három részre történő felosztása is – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán hadsereg jelentős kihívásokkal néz szembe a mozgósítás terén, miközben az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. A Financial Times beszámolója szerint Ukrajna mozgósítási tartaléka 3,7 millió fő, míg a katonai szolgálatra potenciálisan alkalmas, 25 és 60 év közötti férfiak száma 11,1 millió - írta meg a Financial Times. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×