Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
328.5
bux:
141902.23
2026. október 7. szerda Amália
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke felszólal a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénytervezet általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

MSZP: az egészségügyön és az oktatáson nem lehet spórolni

Az MSZP szerint a "gyilkos koronavírus-járványnak" kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy mindenki megértse: az egészségügyön és az oktatáson nem lehet spórolni - mondta a szocialisták társelnöke vasárnap, a Facebookon közvetített sajtótájékoztatón.

Tóth Bertalan kiemelte, az MSZP előválasztási programja éppen azt tartalmazza, hogy több pénzt kell fordítani ezekre a rendszerekre.

Úgy fogalmazott: "most saját szemünkkel láthatjuk, milyen következményekkel jár, ha egy kormány éveken át sorsára hagyja az egészségügyet".

Hangsúlyozta, Magyarország még az orvosbérek emelése után sem költ annyit az egészségügyre, mint az uniós átlag, ennek következtében eladósodtak a kórházak, orvos- és nővérhiány van, valamint "kilométer hosszúak" a várólisták.

Az ellenzéki párt társelnöke szerint a közoktatás fideszes átalakítása tragikus teljesítményromlást okozott a diákok körében, ráadásul nem eltünteti, hanem elmélyíti a társadalmi különbségeket.

Az MSZP ezért az egészségügy, valamint a köz- és felsőoktatás gyökeres átalakítását kezdeményezi - hangsúlyozta Tóth Bertalan, hozzátéve, gondoskodó, esélyteremtő államra és fejlett önkormányzati rendszerre van szükség.

Kiemelte, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése mellett drasztikusan csökkentenék a várólistákat, több gyermek- és háziorvost szeretnének, és minden egészségügyi dolgozó bérét úgy növelnék, hogy 2024-re érje el az uniós átlagot.

Tóth Bertalan elmondta, az oktatásban mindenkinek biztosítanák a tehetsége által kiérdemelt továbbtanulást. "Egyetlen fiatal sem kallódhat el" - tette hozzá.

Szólt arról is, megteremtenék a világnézetileg semleges oktatás feltételeit, öt évfolyamos alsó tagozatot vezetnének be, hogy a diákok biztos alaptudáshoz jussanak, a tankötelezettség korhatárát 18 évre emelnék, csökkentenék a pedagógusok heti kötelező óraszámát, a "privatizált egyetemek pedig újra köztulajdonba kerülnek és visszaadjuk a szabadságukat".

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×