eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Frankfurt, 2020. december 27.A Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus (COVID-19) elleni vakcinát tartalmazó fiolák Frankfurtban 2020. december 27-én. Németországban az idősotthonok 80 év feletti lakóit, az ott dolgozó ápolókat és a különösen veszélyeztetett kórházi dolgozókat oltják be először a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus (COVID-19) elleni vakcinával. Az oltókampányt jelenleg még mobil oltócsapatok végzik, a több mint 400 oltóközpont többsége a következő napokban nyílik majd meg.
Nyitókép: MTI/DPA pool/EPA/Andreas Arnold

Vakcinagondok - Pórul jártak a horvátok, uniós országok segítsége nyomán lélegezhetnek fel

Horvátország június végéig beolthatja a felnőtt lakosság felét - mondta Vili Beros egészségügyi miniszter a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján, utalva arra, hogy Zágráb szolidaritási alapon további 747 459 dózist kap a Pfizer/BioNTech vakcinájából.

Beros ezt úgy értékelte: sikerrel járt Andrej Plenkovic horvát kormányfő nyomásgyakorlása Brüsszelre.

Horvátország az AstraZeneca oltóanyagából rendelt a legtöbbet, összesen 2,7 millió adagot. A brit-svéd vakcinagyártó cég azonban nem szállította le időben a lekötött mennyiséget, valamint csökkentette a mennyiséget is. A Pfizer/BioNTech most jóváhagyott védőoltásai nélkül Horvátország a lakosság mindössze 36 százalékát tudta volna beoltani a nyárig.

Az európai uniós tagországok zöme csütörtökön megegyezett abban, hogy a lélekszámarányosan járó Pfizer/BioNTech-vakcinákból közel hárommillió adagot szolidaritásból szétoszt azon országok között, amelyek a vakcinaszállítmányok akadozása miatt a leginkább le vannak maradva az oltással. Így ezen az alapon Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia jutott több védőoltáshoz, míg a fennmaradó 7 millió oltóanyagot lélekszámarányosan osztják szét a 27 tagország között.

Ausztria, Csehország és Szlovénia elutasította a megállapodást.

Janez Jansa szlovén kormányfő Twitter-oldalán azt írta: az év második negyedévében érkező, tízmillió adag Pfizer/BioNTech-vakcináknak a felét kellett volna szolidaritási alapon szétosztani a rászoruló országok között, kibővítve a mostaniak körét.

A jelenlegi megoldás elfogadható Ausztria és Szlovénia számára, de Csehország számára nem - írta, utalva arra, hogy közép-európai államot nagyon súlyosan érintette a járvány.

Horvátországhoz hasonlóan Ljubljana is az AstraZeneca vakcinájából rendelt a legtöbbet, és nem hívta le a számára elérhető összes Pfizer/BioNTech-vakcinát az Európai Uniótól. Egyebek között emiatt is indítanak alkotmányos felelősségrevonási eljárást Jansa ellen a balközép ellenzéki pártok Szlovéniában. Erről pénteken tettek bejelentést sajtótájékoztatójukon.

Horvátországban az elmúlt napon 2362 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 276 416-ot. Az elmúlt 24 órában 29-en haltak bele a fertőzés okozta Covid-19 szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5996-ra emelkedett. Kórházban 1464 beteget ápolnak, közülük 153-an vannak lélegeztetőgépen.

Az Európában engedélyezett három oltóanyagból eddig közel félmillió ampulla érkezett az országba, amiből 404 ezret használtak fel; 312 ezren-an kapták meg az első dózist, 92 ezren pedig már a másodikat is.

Szlovéniában péntekre 1169-cel több mint 210 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt egy napban kilenc beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 4063-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 515-en vannak kórházban, 118-an intenzív osztályon.

A mintegy kétmilliós országban eddig a lakosság 5,6 százalékát oltották be mindkét vakcinával a koronavírus ellen. Az első dózist 268 781-en, közülük a másodikat 116 616-an kapták meg.

Szlovéniába eddig összesen 430 680 adag oltóanyag érkezett. A Pfizer/BioNTech vakcinájából 285 480, az AstraZenecájéból 98 400, a Modernájéból pedig 46 800 adag.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×