Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
321.69
bux:
131127.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák oltáshoz előkészítve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. március 27-én.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Magyarország is rábólintott a szolidaritási vakcinák tervére

Az európai uniós tagországok zöme megegyezett csütörtökön abban, hogy a lélekszámarányosan járó Pfizer/BioNTech-vakcinákból közel hárommillió adagot szolidaritásból szétoszt a koronavírus-járvány miatt "leginkább rászoruló" országok között. Három tagállam elutasította az egyezséget.

Az uniós nagykövetek által csütörtökön késő este, több napig tartó tárgyalások eredményeként tető alá hozott megállapodásról az unió soros elnökségét betöltő Portugália tájékoztatott közleményében.

Az Európai Unió által lekötött vakcinákat mindig lélekszámarányosan osztják szét a 27 tagország között. Az unió 19 tagállamának nagykövetei azonban megállapodtak abban, hogy módosítják a kvótarendszert az év második negyedévében érkező, tízmillió adag Pfizer/BioNTech-vakcina esetében, amelyet a harmadik negyedévre lekötött százmilliós szállítmányból előre kap meg az Európai Unió.

A tízmillióból 2,85 millió úgynevezett "szolidaritási vakcinát" elosztják az öt ország - Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia - között, amelyeknek legnagyobb szükségük van az oltóanyagra. Emellett ezek az országok megkapják a lélekszámarányosan is járó részt.

Az újraelosztási mechanizmusban részt vevő országok - Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Luxembourg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország - így kevesebb, 6,66 millió adagot kapnak. A legnépesebb uniós tagország, Németország például 1,8 millió helyett 1,3 milliót.

Három uniós ország, Ausztria, Csehország és Szlovénia elutasította a megállapodást, ezért számukra a lélekszámarányosan járó mennyiség nem változik. Ausztria Csehország iránti szolidaritásból utasította el az egyezséget, mondván, északi szomszédjának is több oltóanyagra van szüksége, hogy megbirkózzon a súlyos járvánnyal.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök közleményében méltatta az egyezséget, rámutatva, hogy ezzel Horvátország 747 ezer dózist kap pótlólagosan. Kaja Kallas észt miniszterelnök ugyancsak elismerően nyilatkozott az uniós szolidaritásról és együttműködésről, amely eredményeként a balti ország 62 ezer extra adagot kap a Pfizer/BioNTech-vakcinákból.

Az Európai Unió a második negyedévben a vakcinaszállítások növekedésére és az oltási kampány felgyorsulására számít. Azzal számol, hogy annyi vakcina érkezik, amennyivel júliusra be lehet oltani a felnőtt lakosság legalább hetven százalékát.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×