A szakdolgozói létszám jelenti a legnagyobb gondot a koronavírus-betegek ellátásában, mivel nem tudnak további munkaerőt bevonni, így az egy főre jutó munkateher növekszik – mondta Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Az intézmény már a járvány kitörésekor, tavaly márciusban felajánlotta kapacitásait a kormánynak, és alig két és fél hét alatt fel is állított egy járványkórházat, teljesen szeparálta a gerincsebészeti ellátásokat a Covid-osztályoktól, amelyek már két és fél emeletet foglalnak el a Királyhágó utcai kórházi épületben.

Mint Varga Péter Pál fogalmazott, szeparált a személyzet is, de a súlyos mentális terhelés miatt rendszeresen forgatják a szakembereket a Covid- és a gerincellátás között. Az orvosaik az általános orvosi diplomával megszerzett tudásukat hasznosítják, az intenzív osztályon szükséges szakértelmet az aneszteziológusok biztosítják. Ezenkívül három szerződött infektológusuk is van. A dolgozói létszámot még úgy pótolják, hogy a gyógytornászok, beteghordók, asszisztensek is besegítenek - ápolósegédként.

„A kollégáim mind be vannak öltözve védőruházatba, a terhelés nagyon komoly, négyóránként pihenőt kell biztosítani.

Közben a kiégési szindrómával is kell foglalkozni, a pszichológusaink egyik fele a betegekkel foglalkozik, a másik a dolgozókkal”

– mondta az igazgató, és hozzátette, nagyon monoton az ellátás, a beteg állapotának az alakulása attól függ, hogy a tüdeje hogyan birkózik meg a vírus támadásával. Van, amikor gyógyszeres támogatással sem tudja ezt megtenni, ekkor kell az oxigéntámogatás, ekkor jönnek be a különböző gépi berendezések.

„Az orvosban, a szakápolóban növekszik a feszültség, meg kell akadályozni, hogy a beteg állapota romoljon.

A kudarcesély állandó lebegése az egyik legkomolyabb, folyamatos stresszfaktor”

– mondta.

Arra, hogy hol az egészségügyi rendszer teherbíróképességének a határa, azt mondta, egyszerű válasz nincs, a szakápoló felkészültségén, lelkiismeretességén és a betegösszetételen múlik a siker.

„Nem homogén a terhelés elosztása, van, ahol óriási a túlterheltség. A kollégákat ott nincs kivel leváltani, ez példátlan megterhelés. Durva helyzetek adódhatnak egyes kórházakban, de a magyar egészségügy jelenlegi morális szintje jóval magasabb, mint amit mondogatni szoktak.

Ki fog tartani a magyar egészségügy, mert ki kell tartania”

– tette hozzá.

Varga Péter Pál ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a megbecsülés egyik fokmérője, hogy a rendszer mennyire törődik a dolgozók lelkiállapotával és terhelhetőségével.

„Ha valakit ilyen katasztrófa sújt, mint a pandémia, ott nemcsak a betegágy mellett kell topon lenni, hanem az irányító szervezetekben is, a különböző szinteken” – mondta a kórházigazgató, aki figyelmeztetett, hogy most háttérbe szorult a többi beteg, de ez nem jelenti, hogy nekik nincs bajuk, csak most ellátatlanul vannak. Ennek meglesz a következménye: egy tömegben fognak rázúdulni a rendszerre, és szerinte az elégedetlenség előre borítékolható.

„A megüresedett ágyak órákon belül feltöltődnek, nem fogynak a betegek, hanem újak érkeznek. Abban a fázisban vagyunk, hogy a következő két hétben is valamennyi működő ágy folyamatos terhelés alatt lesz” – tette hozzá a gerincsebész.

Biztatás van, pénz nincs

Varga Péter Pál szerint érzékeny kérdés ugyanakkor a finanszírozás ügye, mert tavaly március óta vesznek részt az ellátásban, rendszeresen lejelentik a költségeiket, de eddig még egyetlen forint kompenzációt sem kaptak az államtól. Sőt,szeptemberben 15 dolgozót elvezényeltek az intézményből, akiknek viszont továbbra is ők fizetik a bérét, a más kórházban teljesített a túlórát és a járványpótlékot is.

„A leveleimre egyelőre nem jön válasz, járvány van, utasítások vannak. Biztatást kapok, de pénzt nem. Az, hogy működik még az intézmény, a készpénztartalékainknak köszönhető, különben már régen bezárhattunk volna” – mondta.

Beszélt az állami és a magánegészségügy finanszírozásáról is, a közös működés kialakításán több munkacsoport is dolgozik. Varga Péter Pál szerint szükség van a két rendszer egymás mellett élésére, úgy látja, amikor a közfinanszírozott ellátást tervezi a kormány, akkor fel kell azt is mérnie, hogy hol számíthat a magánegészségügyre. Például a diagnosztikai, a foglalkozás-egészségügyi vagy a kórbonctani, szövettani szolgálgatások főleg magáncégek kezében vannak, és például a nagy területi egyenlőtlenségeket is a magánszolgáltatók bevonásával lehetne kiegyenlíteni.

„A kormányzatnak szembe kell néznie azzal, hogy szükséges a második szintű biztosítási rendszer,

amely lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos ellátásokhoz gyorsabban, magasabb minőségben lehessen hozzájutni. De vannak olyan új terápiák is, amelyeket az állami finanszírozás még nem támogat, ilyenkor a modern ellátás csak a magánszolgáltatónál érhető el, és ehhez ezzel a biztosítással lehet forrást biztosítani” – mondta az igazgató.

Járvány és reform egyszerre

Az új egészségügyi jogviszonyról szóló törvényről úgy fogalmazott, nagy pozitívuma, hogy

az orvostársadalom megbecsülése elindult felfelé, ezzel egyidejűleg pedig gyakorlatilag megszűnt a hálapénz.

„Az eredetleg drasztikus törvény felpuhulása zajlik, és ez eltart ég egy darabig. Elindult a reformfolyamat, és ennek a levezénylése nagy megpróbáltatás lesz a járvány közepén. Nagy önbizalomra vall, hogy a kormány magára vállalta mindkettőt egyszerre. Bízom benne, hogy sikerrel fog járni a kormányzati törekvés” – jelentette ki Varga Péter Pál.

A szakdolgozók béréről azt mondta, hogy a sok elégedetlenség tisztább információátadással tompítható lett volna. Kiemelte: A szakdolgozói kamara arra figyelmeztet, hogy a járvány után szembe kell nézni a tömeges elvándorlással. Ugyanakkor az a riogatás, hogy az orvosók és az ápolók majd a magánrendszerbe mennek, nem állja meg a helyét, mert nem történt nagy mértékű beáramlás. „Négyezer orvos hagyta ott az állami rendszert, ezt nem nagyon látjuk a magán-oldalon. A jól működő magánellátó eddig sem szenvedett hiányt jó szakemberben” – mondta a Budai Egészségközpont igazgatója.

A járványhullámok csillapodása után Varga Péter Pál szerint az első nagy kihívás a tumultuózus tömegjelenetek időszaka lesz, amikor megjelennek az eddig ellátatlan betegek. A következő fázis az lesz, hogyan áll be az ország egy fenntartható kapacitás megfelelő színvonalú működtetésére, ez szerinte három-öt évet vesz majd igénybe. De addig is kezelni kell a járványhelyzetet.

„A Covid nem fog véget érni május 30-án, ezzel együtt kell élnünk,

a nemzetközi tudóstársadalom egyértelműen kimondja, hogy a Covid egy sok évig zajló világjárvány lesz. Hogy ez hogyan fogja befolyásolni a mindennapi életünket, ezt ma még nem nagyon lehet megmondani” – mondta.