INFORÁDIÓ
2021. április 17. szombat
Rudolf

kommunizmus áldozatainak emléknapja

emléknap

áder jános

kövér lászló

Mécses ég a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Terror Háza Múzeumnál 2021. február 25-én.

Áder János mécsest gyújtott a Terror Háza Múzeumnál

Infostart / MTI

Az emléknapon Kövér László házelnök arról beszélt, hogy egyre fontosabb lesz az iskolarendszer szerepe abban, hogy a fiatalok megismerjék a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos információkat,

Mécsest helyezett el Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a budapesti Terror Háza Múzeum emlékfalánál csütörtök délelőtt a kommunizmus áldozatainak emlékére.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Budapest, 2021. február 25.
Áder János köztársasági elnök mécsest gyújt a kommunizmus áldozatainak emlékére a Terror Háza Múzeumnál az emléknapon, 2021. február 25-én.
MTI/Bruzák Noémi
Áder János köztársasági elnök mécsest gyújt a kommunizmus áldozatainak emlékére a Terror Háza Múzeumnál az emléknapon. MTI/Bruzák Noémi

Egyre fontosabb lesz az iskolarendszer szerepe abban, hogy a fiatalok megismerjék a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos információkat, mert már nincsenek olyan közvetlen társadalmi élmények, amelyeket szüleiktől, nagyszüleiktől átvehetnének - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Kövér Lászlót azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Rákóczi Szövetség, az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából közös online megemlékezést szervezett középiskolásoknak Magyarországon és a határon túl is.

A házelnök a közmédiának azt mondta: hosszú időn keresztül a családi, nemzedéki emlékezet az iskolarendszer nélkül is megoldotta azt a problémát, hogy a fiatal generációk átéljék a szüleik, nagyszüleik múltját, életét, élményeit, és ezeken keresztül azokat az értékeket is, amelyek alapján "az élet élhető tud lenni egyáltalán".

Mi már olyan generáció vagyunk - nem beszélve a gyerekeinkről, unokáinkról - akik békében születtek és békében nőhettek fel, semmilyen társadalmi kataklizma, háború nem fenyegette az életünket - mutatott rá. Szerinte ezért hatványozottan fontos megszerezni azt a védekezőképességet, "oltóanyagot", ami a jövőben "bármely nem kívánt társadalmi esemény esetén valamilyen szintű védelmet nyújt".

Úgy vélte: itt az iskolarendszer egyre fontosabb lesz. "Különös tekintettel arra, hogy a fiatalok a mai világban, mai információáramlás feltételei közepette a szinte másodpercenként változó valósághoz vannak hozzákötve, és egyszerűen ki vannak ragadva abból a történelmi dimenzióból, amiben még a mi generációnk is benne gyökerezett" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: már nincsenek olyan közvetlen társadalmi élmények, amelyeket át lehetne a szülőktől, nagyszülőktől venni, ezért muszáj, hogy a könyvekből és az internetből megszerezhető ismeretekre hagyatkozzunk.

A házelnök azt is fontosnak nevezte, hogy ezeket az ismereteket valaki összefüggésében el tudja helyezni, és rá tudjon mutatni arra, hogy ma is vannak ugyanolyan veszélyes, emberellenes, ordas eszmék, mint amilyenek a nagyszüleink vagy dédszüleink idejében felforgatták a világot, és jó, hogyha ezeket időben észrevesszük annak érdekében, hogy tudjunk ellene küzdeni.

Gulyás: Nincs és nem is lehet alku a kommunizmus bűneit és a bűnösöket mentegetőkkel

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kommunizmus által okozott szenvedés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vésett mementója.

Az emléknapon "több százezer honfitársunkra és a kommunizmus világszerte több mint 100 millió meggyilkolt áldozatára emlékezve gyújtunk gyertyát. Helytállásuknak, hősiességüknek, életáldozatuknak köszönhető napjaink szabad Magyarországa" – fogalmazott.

Kitért arra: a kommunizmus és a totalitárius diktatúrák áldozatai előtti főhajtás a szabadság próbaköve. "Nincs és nem is lehet alku a kommunizmus bűneit és a bűnösöket mentegetőkkel. Nincs alku azokkal, akik manapság naponta minden alap nélkül képesek úgy aggódni a szabadságért, hogy korábban egy tömeggyilkos diktatúra kiszolgálói voltak."

A miniszter úgy fogalmazott: "Az áldozatok élettörténete fényében érthetjük meg és élhetjük át, milyen fontos, milyen törékeny, milyen nélkülözhetetlen kincs a szabadság és az emberi méltóság feltétlen tisztelete." Magyarország több mint harminc éve szabadságban és demokráciában élhet. "A mában, de nem a mából és nem csak a mának élünk" - tette hozzá Gulyás Gergely.

Személyes önfeláldozásukkal építették szabadságunkat a kommunizmus áldozatai - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán.

"Sok magyar ember személyes áldozatával és önfeláldozásával építette fel mai függetlenségünket és szabadságunkat. Rájuk emlékezünk, a kommunizmus áldozataira" - fogalmazott a miniszter.

Karácsony: a hatalmon lévő emberek félelemre és gyűlöletre építették rendszerüket

Emberek millióinak vette el az életét a kommunista diktatúra, amelynek vezetői a félelemre és gyűlöletre építették rendszerüket - írta Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán,.

"Emberek millióinak, köztük a dédapámnak is az életét vette el a gyilkos diktatúra. A dédszüleimet kényszermunkára hurcolták, ahonnan a dédapám már nem jöhetett vissza" - olvasható a főpolgármester bejegyzésében.

Azt írta, csütörtökön rá és a többi áldozatra emlékezünk, akiknek az életükkel kellett fizetniük, mert a hatalmon lévő emberek félelemre és gyűlöletre építették rendszerüket.

"Csak akkor nem térhet vissza a múlt, ha emlékezünk, és ha minden múltbéli fájdalmunk mindannyiunk közös fájdalmává válik" - hangsúlyozta Karácsony Gergely.

Kásler Miklós: közzétették a malenkij robotra hurcolt magyarok adatbázisát

Múltunk feldolgozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a történelmi folyamatokkal, megismerjük a tragédiák áldozatainak nevét és méltó módon emlékezzünk rájuk – mondta az emberi erőforrások minisztere Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát.

Az adatbázis itt érhető el.

Kásler Miklós közölte, hogy az adatbázisban szereplő mintegy 682 ezer digitalizált karton az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyar emberek adatait tartalmazza.

Kiemelte, a kommunista diktatúra több mint négy évtizeden keresztül tartotta rettegésben a magyarságot. A 21. századból, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor "éjszaka jött az emberért a fekete autó", amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg – mondta a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy február 25-én minden évben a kommunizmus áldozataira emlékezünk, ugyanis 1947-ben ezen a napon tartóztatták le "minden törvényt megszegve" Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, aki "látva a hazájára leskelődő veszélyt következetesen kiállt a kommunisták ténykedése ellen".

Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban - mondta Kásler Miklós, hozzátéve: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra és több százezren soha nem tértek vissza.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, a kommunizmus áldozatainak emléknapján azokra emlékezünk, akiket a vörös diktatúra fosztott meg az emberhez méltó élet reményétől is. A kommunista diktatúra olyan totális hatalomra törekedett, amely nem elégedett meg csupán a test feletti hatalommal, hanem a lelkek, az emberi szellem felett is át akarta venni az uralmat - mondta.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt mondta, ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történetében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok - jegyezte meg.

Közölte, az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni azokat mindenki számára, ugyanis csütörtöktől elérhető az adatbázis egy online felületen.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kutatásaik és a fellelhető iratok szerint több mint 800 ezer elhurcolt magyar állampolgárról tudni.

Az oldalon közöltek szerint a Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az utóbbiban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.

Azt írták, 2019. december végéig csaknem 682 ezer nyilvántartó karton másolatát adták át, valamint elkészítettek egy orosz nyelvű, cirillbetűs adatbázist is, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a hadifogolyként nyilvántartottak vezeték- és keresztnevét, születési adatait, nemzetiségét, a fogságba esés helyét és idejét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve ha az illető meghalt a hadifogolytáborban, akkor annak időpontját és okát is.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018