Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Számlálóbiztos levágja a plombát a szavazóurnáról a szavazóhelyiség bezárása után, mielőtt megkezdik a szavazatok számlálását a budapesti Narancs Óvodában kialakított szavazókörben az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Publicus: most születik az "összefogás" szavazó

Az elmúlt pár hónapban végzett országos és helyi kutatásai során arra jutott a Publicus Intézet, hogy szokatlanul megnőtt az "egyéb" válaszok aránya.

Visszahallgatták az interjúkat és egyértelmű helyzet állt elő: sok olyan válaszadó van, aki a munkatársuk kérése és visszakérdezése ellenére nem pártot nevez meg, mint elsődleges preferenciáját, hanem elmondja, hogy csak egy ellenzéki összefogásra szavazna – közölte a közvélemény-kutató cég a Népszava megbízásából elkészített felmérés eredményeit közölve.

Az összefogás választásának a lehetőségét is a módszertanba felvett kutatás szerint az alábbi pártpreferenciák rajzolódtak ki:

  • A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében változatlan, 30 százalék.
  • Az MSZP támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve, 6 százalék.
  • A Jobbik támogatottsága szintén 6 százalék az összes megkérdezett körében, az adat a múlt hónaphoz képest nem változott.
  • A DK összes megkérdezett körében mért támogatottsága egy százalékpontot csökkenve, 8 százalék.
  • A Momentum támogatottsági is változatlan, 7 százalék az összes megkérdezett körében.
  • Az ellenzéki összefogást júliusban 1 százaléknyian említették, augusztusban és szeptemberben már 2-2 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében négy százalék az aránya ezen szavazóknak.
  • Az LMP, a Párbeszéd, a Kétfarkú kutya párt, és a Mi hazánk mozgalom támogatottsága 1-1 százalék, érdemi változás az elmúlt hónapokban nem volt megfigyelhető.
  • A bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedve, 37 százalék.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×