eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Orbán Viktor miniszterelnök az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) avatásán 2020. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: a hídépítés egyben a jövő építése is

Európa ma Közép-Európában épül, a magyarok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek építik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) átadásán. Kijelentette: a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell.

A kormányfő Igor Matovic szlovák miniszterelnök társaságában mondott beszédet az átadási ünnepségen. megjegyezve, a második Duna-hidat adhatja most át, korábban Esztergomban adott át hidat.

Orbán Viktor kiemelte: a hídépítés egyben a jövő építése is, és a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell. Ez a mostani átadás is bizonyítja, hogy a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a magyar és a szlovák nemzetet.

Magyarország és Szlovákia megmutatta, hogy a világjárvány idején is tud a nemzeteiket összekötő hidakat építeni - jelentette ki Igor Matovic, szlovák miniszterelnök.

Komárom, 2020. szeptember 17.
Az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) az avatás napján, 2020. szeptember 17-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) az avatás napján, 2020. szeptember 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd

  • Az új közúti, kerékpáros és gyalogos Monostori híd tehermentesíti a belvárosi hidat, valamint jelentősen rövidíti a teherforgalom útját (a két település belvárosát összekötő hídon 20 tonnás súlykorlátozás van érvényben).
  • Komárom és Révkomárom között egy 600 méteres, egy pilonos, ferdekábeles átkelő épült a komáromi vasúti hídtól 170 méterre nyugatra.
  • A nettó 91,2 millió eurós projekt teljes költségének közel 85 százalékát a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) támogatási alap finanszírozza.
  • A Monostori hidat a Hídépítő, a Mészáros és a Hódút közösen építette.
  • Az összeköttetés megépítéséről 2012-ben írt alá szándéknyilatkozatot a magyar és a szlovák kormány. Építési engedélyeit 2014-ben adták ki az illetékes hivatalok, a projekt 2015-ben nyert uniós támogatást. Az építkezés 2017 őszén rajtolt.
Komárom, 2020. szeptember 17.
Az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) az avatás előtt 2020. szeptember 17-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Komárom, 2020. szeptember 17. Az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) az avatás előtt 2020. szeptember 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor hangsúlyozta: mindkét ország fontos helyen fekszik. Ha ezt a térséget Németország és Oroszország között "mi magunk nem szervezzük meg", idegenek fogják megszervezni - jelentette ki. Hozzátette: ugyanakkor ezt a térséget önmagában egyik ország sem képes megszervezni, ehhez legalább négy ország kell: Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország.

Az EU versenyképességének feltétele az utak és vasutak hálózata, és az EU itt egy fantasztikus beruházásban vett részt, történetének egyik legjobb befektetése ez a híd - fogalmazott a magyar kormányfő. Megjegyezte:

2025-re 9 magyar autópálya éri el a határokat.

Arról is beszélt, hogy a most átadott híd azért is különleges, mert két állam osztatlan közös tulajdona, és jó, hogy ma teljesen természetes, hogy meg tudnak közösen építeni egy hidat bizalmi alapon úgy, hogy az mindkettőjük közös tulajdona. Elmondta még, hogy a magyar-szlovák gazdasági együttműködés soha nem látott jó formát mutat, Szlovákia a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere Magyarországnak, és 840 szlovák vállalat működik Magyarországon, ezek több mint 4 ezer embernek adnak munkát.

A határzár idején szimbolikus új hidat átadni

A szlovák miniszterelnök szerint "kicsit furcsa" ugyan, hogy akkor adnak át egy hidat, amikor le vannak zárva a határok, de éppen ezért fontos most megmutatni, hogy készülhetnek új hidak. "Függetlenül attól, hogy lehetnek itt még intézkedések a világjárvány miatt, meg tudjuk mutatni, hogy most is tudunk a nemzeteinket összekötő hidakat építeni és a jövőben is ezt fogjuk tenni" - fogalmazott Igor Matovic.

A térségben élő emberek ősei évszázadokon keresztül együtt éltek és nem voltak köztük határok, de száz évvel ezelőtt valami olyan történt, amitől a Duna alkotta természetes határ valami olyanná vált, ami évtizedekig elválasztotta őket egymástól. Ennek ellenére

ezeket a kapcsolatokat nem lehet megtagadni, és ezért is fontos a mostanihoz hasonló hidakat építeni, amelyek az "egységgé válás jelképei"

- jelentette ki.

"Évszázadokon keresztül együtt éltünk és a továbbiakban is együtt fogunk élni. Lehet, hogy a folyó által elválasztva, de egy olyan folyóval, amelynek partjait talán majd új hidak kötik össze. És én örülök neki, hogy újabbakat építünk majd" - hangsúlyozta Igor Matovic. Megjegyezte: nagyon szép jelképnek tartja azt is, hogy az Európai Unió résztámogatásával sikerült a két nemzetet összekötő hidat építeni.

Az ünnepélyes átadón Orbán Viktor, magyar- , illetve Igor Matovic szlovák miniszterelnökökön kívül Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László innovációs miniszter és Andrej Dolezal szlovák közlekedésügyi miniszter is részt vett.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×