Hogyan hatott Trianon a magyar társadalomra?

A 100 éves trianoni békediktátum címmel szervezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet. Az előadások az első világháborút lezáró békével foglalkoznak, fókuszban Közép-Európa és Magyarország helyzetével. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója az InfoRádiónak elmondta, hogy egy mai magyar fiatalnak Trianon már nem a veszteséget, hanem a megmaradást, az összetartozást jelenti.

Próbáljuk széles körűen bemutatni, hogy Trianon eseményei hogyan hatottak a magyar társadalomra - nemcsak az országhatárokra, nemcsak a lakosságra, hanem akár a kulturális, akár a vallási életre, akár a katonai potenciálunkra - mondta az InfoRádiónak Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. Az előadásokat úgy válogatták össze, hogy széleskörűen tárják fel a változásokat.

Elmondta: a magyaroknak 2020-ban is óriási veszteséget, "a magyar történelem egyik fekete napját, vagy száz évét" jelenti Trianon. "Nekem a veszteség szó jut egyből eszembe, vagy talán még a tragédia, ami sokként érte akkor a mi nagyszüleinket, dédszüleinket.

Egy mai embernek a fejében már lehet, hogy a megmaradást, az összetartozást, az életben maradás érzését, egyfajta küzdelmet jelenthet"

- tette hozzá Horváth-Lugossy Gábor. Szerinte egyfajta teljesítményt is jelenthet Trianon, mert olyan sebet kapott az ország, a Magyar Királyság, amit nagyon kevesen éltek volna túl. Mint mondta, Magyarország, a magyar nép erre képes volt.

"Most már a Trianon okozta sebeket, veszteségeket, tragédiát tekinthetjük egyfajta »eredményként«, amit az elmúlt száz évben elértünk", amennyiben a talpon maradás önmagában egy olyan eredmény, amit szinte senki nem ért volna el a magyar nemzeten kívül - mondta a főigazgató.

Véleménye szerint több okból is lehetett volna másképpen alakítani az eseményeket, hogy ne ekkora területet, népességet veszítsen az ország. Az egyik, hogy a török-oszmán uralom után a 18. századi betelepítéseknél, hogy ha bécsi udvar nem ilyen markánsan, nem ilyen sok nemzetiséget telepít be a Magyar Királyság területére, hanem hagyta volna, hogy a természetes népszaporulattal utolérje magát az ország. Ez szerinte nagyon jól meg is indult: az 1700-as évek elején még 4,5 millió volt a népesség, majd az évszázad végére már 9,5 millió. "Magyarország utolérte volna magát, ezek a betelepítések, a különböző nemzetiségek, később az elcsatoló felek számára magyarázatot vagy jogalapot, vagy bármiféle kapaszkodót adtak, hogy tulajdonképpen nem is Magyarországot, hanem az ő nemzetrészüket csatolgatják el a Magyar Királyságból" - tette hozzá Horváth-Lugossy Gábor.

"Ha pedig az Osztrák-Magyar Monarchia korábban befejezte volna az együttműködését, akkor talán az első világháborúba se így keveredünk bele, ha egyáltalán belekeveredtünk volna" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG

trianon

első világháború

magyarságkutató intézet

Bejelentették: már most elkezdődött az influenzajárvány, de egyes országrészekben nincsen oltás

Január helyett már most elkezdődött az influenzaszezon – jelentette be az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos tisztifőorvosa a hivatal friss adatai alapján. Surján Orsolya megerősítette azt is, hogy bár a rizikócsoportokba tartozók számára elérhető az oltóanyag, ám az ország egyes területén tapasztalható lehet a készlethiány.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.