eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Katonai tiszteletadás mellett, az államfő jelenlétében felvonják Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtti Kossuth Lajos téren a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, 2017. június 4-én.
Nyitókép: Mohai Balázs

Hogyan hatott Trianon a magyar társadalomra?

A 100 éves trianoni békediktátum címmel szervezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet. Az előadások az első világháborút lezáró békével foglalkoznak, fókuszban Közép-Európa és Magyarország helyzetével. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója az InfoRádiónak elmondta, hogy egy mai magyar fiatalnak Trianon már nem a veszteséget, hanem a megmaradást, az összetartozást jelenti.

Próbáljuk széles körűen bemutatni, hogy Trianon eseményei hogyan hatottak a magyar társadalomra - nemcsak az országhatárokra, nemcsak a lakosságra, hanem akár a kulturális, akár a vallási életre, akár a katonai potenciálunkra - mondta az InfoRádiónak Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. Az előadásokat úgy válogatták össze, hogy széleskörűen tárják fel a változásokat.

Elmondta: a magyaroknak 2020-ban is óriási veszteséget, "a magyar történelem egyik fekete napját, vagy száz évét" jelenti Trianon. "Nekem a veszteség szó jut egyből eszembe, vagy talán még a tragédia, ami sokként érte akkor a mi nagyszüleinket, dédszüleinket.

Egy mai embernek a fejében már lehet, hogy a megmaradást, az összetartozást, az életben maradás érzését, egyfajta küzdelmet jelenthet"

- tette hozzá Horváth-Lugossy Gábor. Szerinte egyfajta teljesítményt is jelenthet Trianon, mert olyan sebet kapott az ország, a Magyar Királyság, amit nagyon kevesen éltek volna túl. Mint mondta, Magyarország, a magyar nép erre képes volt.

"Most már a Trianon okozta sebeket, veszteségeket, tragédiát tekinthetjük egyfajta »eredményként«, amit az elmúlt száz évben elértünk", amennyiben a talpon maradás önmagában egy olyan eredmény, amit szinte senki nem ért volna el a magyar nemzeten kívül - mondta a főigazgató.

Véleménye szerint több okból is lehetett volna másképpen alakítani az eseményeket, hogy ne ekkora területet, népességet veszítsen az ország. Az egyik, hogy a török-oszmán uralom után a 18. századi betelepítéseknél, hogy ha bécsi udvar nem ilyen markánsan, nem ilyen sok nemzetiséget telepít be a Magyar Királyság területére, hanem hagyta volna, hogy a természetes népszaporulattal utolérje magát az ország. Ez szerinte nagyon jól meg is indult: az 1700-as évek elején még 4,5 millió volt a népesség, majd az évszázad végére már 9,5 millió. "Magyarország utolérte volna magát, ezek a betelepítések, a különböző nemzetiségek, később az elcsatoló felek számára magyarázatot vagy jogalapot, vagy bármiféle kapaszkodót adtak, hogy tulajdonképpen nem is Magyarországot, hanem az ő nemzetrészüket csatolgatják el a Magyar Királyságból" - tette hozzá Horváth-Lugossy Gábor.

"Ha pedig az Osztrák-Magyar Monarchia korábban befejezte volna az együttműködését, akkor talán az első világháborúba se így keveredünk bele, ha egyáltalán belekeveredtünk volna" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×