A Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője az online konferencián elmondta, hogy a kutatások négy területen zajlanak: gyógyszertervezés, -fejlesztés, kísérleti hatóanyag-szintézis, a lehetséges hatóanyagok keresése, valamint ezek tesztelése.

A kutatások célja a koronavírussal kapcsolatos információk összegyűjtése, a vírus fertőzési mechanizmusának megismerése és hatékony gyógymód kifejlesztése - közölte az egyetemi tanár.

Jakab Ferenc kifejtette, hogy

munkatársaival több mint 310 hatóanyagot tesztelnek, ennek jelentős része, 226 újonnan szintetizált vegyület.

Hangsúlyozta, hogy ismert hatóanyagokat is próbálnak bevetni, hiszen ezek már korábban engedélyezett szerek, így sokkal hamarabb alkalmazhatók.

Példaként a maláriaellenes-szerként már régóta alkalmazott hidroxiklorokint említette, melynek kétségtelenül vannak mellékhatásai. A laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek jó eredményeket mutatnak, így e hatóanyag vizsgálatát nem lehet elvetni - mondta.

A professzor közölte, sikerült szintetizálni Magyarországon az influenza és ebola ellen is alkalmazott favipiravirt, és elkezdődött a klinikai kipróbálás folyamatának előkészítése.

Elvégezték egy 32 betegből származó minta teljes analízisét, és megállapították, a vírus genetikai állománya nagyon stabil. Kiderült, március közepétől Magyarországon lokális gócok alakultak ki, több ponton indult el a fertőzés. A molekuláris vizsgálatok is megerősítik, a hazai intézkedések megfelelőek voltak, sikerült megakadályozni a fertőzés intenzív terjedését - mondta Jakab Ferenc.

Négyszintű megelőzési stratégia

Oroszi Beatrix epidemiológus, járványügyi szakértő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője előadásában kiemelte: Magyarországon a vírus leginkább zárt közösségekben, az egészségügyi ellátórendszerben, illetve szociális intézményekben terjed, nem tud utat törni a társadalom széles rétegei felé. A szakértő hangsúlyozta: a járványgörbe egy erősen elfojtott járvány képét mutatja, amit a szociális távolságtartás idézett elő.

Oroszi Beatrix a továbblépés kapcsán négyszintű megelőzési stratégiát javasolt. Mint mondta, "kicsit vissza kell térni egy szabadabb mozgáshoz", változtatni kell a stratégián, bővíteni kell teszteléseket, ezeket pedig hozzá kell kapcsolni a kontaktuskutatáshoz, emellett fontosnak nevezte a maszkhasználatot is.

Így rendezhetik meg az érettségit

Hiller István (MSZP) az írásbeli érettségik május 4-i kezdetére vonatkozó kérdésére Oroszi Beatrix közölte, hogy zárt intézményeken kívül nagyon alacsony a járvány terjedése, a gyerekek érintettsége csekély, esetükben a súlyos lefolyású betegség nagyon ritka, így járványügyi szempontból alacsony a kockázata a vizsgák megtartásának. Ez megfelelő biztonsági előírások mellett, szervezési intézkedésekkel szinte nullára csökkenthető.

Jakab Ferenc azt javasolta, hogy a diákok számára az épületbe belépéskor tegyék kötelezővé a kézfertőtlenítést, valamint a maszk viselését. A dolgozatokat javító tanároknak pedig azt tanácsolta, az értékelés előtt a vizsgalapokat egy napig tartsák zárt helyen.

Ezt mutatják a modellek

Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, a SE Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja előadásában kitért arra, hogy a megbetegedések száma analóg képet mutat a társadalmi mozgás hálózatának a modelljével. Mint mondta, a kutatók a mobilszolgáltatók cellaadatait elemezve a mozgás és otthonmaradási mutatókat vizsgálták, a mozgásindex az intézkedések bevezetése óta csökkenő képet mutat országosan, de volt olyan időszak, hogy egyes területeken kiugróan növekedett ez a mutató, ilyen jelenséget tapasztaltak Veszprém és Somogy megye üdülőkörzeteiben.

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa elmondta, munkatársaival olyan, a járvány várható terjedését előrejelző komplex modellt készítettek, amely egyaránt figyelembe veszi az életkori és települési különbségeket. Ehhez fontos adatokat szolgáltat az a társadalmi kapcsolattartás változásait nyomon követő kérdőív, melyet 325 ezren töltöttek ki eddig.

A modell segítségével vizsgálták, milyen következményekkel járhat a korlátozások lazítása. A számítások azt mutatják, drasztikus különbséget jelent, hogy a jelenleg 1 körüli reprodukciós ráta - vagyis az, hogy egy fertőzött, hány embernek adja át a kórokozót - hosszú távon 1,2 vagy 1,3 körül alakul. Az előbbi még kezelhető, a magasabb arány már az egészségügyi rendszer túlterheléséhez vezethet - hangsúlyozta az egyetemi docens.

Röst Gergely közölte, a modellek szerint egy közepesen lefojtott járvány sem hozza el a nyájimmunitáshoz szükséges 50-66 százalék közötti átfertőzöttséget. Az, hogy ne lépjük túl az egészségügy kapacitásának korlátait, és kialakuljon a tömeges immunitást - védőoltás nélkül - nem érhető el csupán a társadalmi kontaktusok csökkentésével. Kombinált stratégiára van szükség, amely a maszkhasználat mellett magában foglalja a fertőzöttek detektálását, a kontaktok elkülönítését, valamint a társadalmi kapcsolatok szintjének alacsonyan tartását - fejtette ki a kutató, aki kitért arra is, hogy nehezen kiszámítható, a járvány esetleges szezonalitásának milyen hatásai lesznek hosszabb távon.

Kérdésre válaszolva a szakember közölte, nemzetközi szakirodalommal összhangban van az a legrosszabb forgatókönyvre vonatkozó becslés, mely szerint egy kontroll nélkül lefutó járvány következményeként 8 ezer lélegeztető gépre lehet szükség az országban.