Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Dámszarvas (Dama dama) bika barcog a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészetének területén 2014. október 17-én. Október elejétől november közepéig tart a dámvadak párzása, üzekedése, azaz barcogása. A bikák rangsor alapján elfoglalt barcogóhelyükön kis teknőszerű mélyedéseket kaparnak a talajba, amelyeket testnedveikkel, szaganyagaikkal jelölnek meg és erősen védelmeznek, miközben gurgulázó torokhangot hallatva várják, hogy valamelyik tehén őket válassza leendő borjaik nemzőjének.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Embertelen és törvénytelen, amit most a hazai erdőkben a szarvasokkal csinálnak

A tél végétől április elejéig, amikor a szarvasok levetik agancsukat, óriási problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés.

Illegális a hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése, amely a vadállományban és az erdőben is kárt okoz - hívja fel a figyelmet közleményében a Pilisi Parkerdő Zrt.

Ez a tevékenység egyrészt lopásnak minősül, mivel a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona, és csak írásos engedély birtokában szabad összeszedni.

Másrészt az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. Az agancsozók sokszor ugyanis nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében.

Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.

Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy a tél végére legyengült, megzavart szarvasok teljesen kimerülhetnek, kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak - idézi a közlemény Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettesét.

Csépányi Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával.

A hullajtott agancs ráadásul a szakemberek számára egyfajta információforrásként szolgál. A vadgazdálkodók rengeteg dologra tudnak következtetni belőle. Képet ad az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×