Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Mentők érkeznek egy beteggel a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumába 2019. április 23-án. Az ápolók a triázs helységben osztályozzák a betegek állapotát, hogy biztonságossá tegyék a sürgősségi ellátást. A triázs rendszer célja, hogy a beteget a lehető legrövidebb időn, az érkezéstől számítva öt percen belül regisztrálni, és tíz percen belül osztályozni kell. A betegeket öt súlyossági fokozatba sorolhatják, és ennek alapján döntenek az ellátásukról, valamint meghatározzák az ellátáshoz szükséges időt is.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Még várnak a követeléseikre a kis kórházi beszállítók

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az állam még nem kezdte meg az úgynevezett kis kórházi beszállítók kifizetését. Rásky László az InfoRádiónak elmondta: majdnem 70 milliárd forint, tehát több tucat cég jövője a tét.

A nagyobb beszállítókkal történő tárgyalások hírét Rásky László is meg tudta erősíteni az InfoRádió érdeklődésére, azonban a hozzá érkezett visszajelzések alapján a kis kórházi beszállítók közül senki nem kapott még pénzt, nemhogy a teljes követelését. Mint fogalmazott,

„tulajdonképpen az egészségügyi intézmények az idén lejáró tartozásaikat sem nagyon fizetik a beszállítóknak”.

A főtitkár kifejtette: a kormány a 100 millió forint fölötti lejárt követeléssel rendelkező 98 céggel folytatja a tárgyalásokat, a többi vállalattal külön nem egyeztet. Előbbiek követelése mintegy 49 milliárd forint a tavaly év végi 66,7 milliárdos adósságból, tehát

a beszállítók egy kisebb része viseli a tartozás nagyobb hányadát.

A korábbi gyakorlathoz képest, hogy a nagyokkal folytatott tárgyalgalások eredményeit érvényesítették a kisebb beszállítókkal szemben, annyi a változás, hogy utóbbiakat nem okolja a kormány az adósság növekedéséért, ezért is születhetett a csütörtöki bejelentés a kormányinfón – jegyezte meg a szakember –, miszerint őket kifizetik, amennyiben a követelések jogosak. Rásky László elismeri, egy 70 milliárdos állományban biztosan találni egy-két olyan számlát, amit kifogásolható, ugyanakkor szerinte a követelések többsége teljesen jogos.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára végezetül megjegyezte, a beszállítók között természetesen vannak nagyok, jellemzően multinacionális cégek hazai leányvállalatai, ahogyan megtalálhatók a kis magyar beszállítók, részben gyártók, részben kereskedők, amelyek éves forgalma csupán néhány tízmillió forint évente. Utóbbiak esetében, amelyek arra építették a létüket, valamint működésüket, hogy a magyar egészségüggyel állnak kapcsolatban, nekik biztosítanak eszközt, illetve szolgáltatást, el lehet képzelni, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek a fizetési késedelemmel – fogalmazott Rásky László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×