eur:
411.29
usd:
393.9
bux:
79578.71
2024. november 22. péntek Cecília

Toronymagasan vezet a Fidesz, megállt a Momentum szárnyalása

A legutóbbi hónapban alig történtek változások a pártpreferenciákban, az önkormányzati választásokat követő kormánypárti csökkenés és Momentum-emelkedés decemberben nem folytatódott – állapította meg a ZRI Závecz Research Intézet kutatása.

A Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül 32 százalék, ugyanannyi, mint a múlt hónapban. A Demokratikus Koalíció a második legerősebb párt 9 százalékkal, táboruk nagysága nem módosult november óta. A Momentum most 7 százalékos, egy hónapja 8 százalékot ért el. A Jobbik és az MSZP támogatottsága sem változott a múlt hónaphoz képest, előbbi 6, utóbbi 5 százalékos. Az LMP legutóbb 1, most 2 százalékos párt. A Mi Hazánk Mozgalom hosszú ideje tartja a 2 százalékot, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot kap a választóktól. A pártnélküliek aránya 34 százalék – derül ki a felmérésből.

A ZRI Závech Research Intézet kutatása szerint a biztos pártválasztók között a Fidesz decemberben 50 százalékos, a Demokratikus Koalíció az aktív szavazók 15 százalékára számíthat, a Momentum 10 százalékukra. A Jobbik az elkötelezett szavazók 9 százalékára számíthat, az MSZP 8 százalékra. A Mi Hazánk Mozgalom továbbra is 3 százalékos ebben a körben, a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd 2 százalékos, az LMP pedig 1 százalékot kap a biztos pártválasztóktól.

2019-ben a politikai erőviszonyokat nem forgatta fel, de valamelyest megváltoztatta az EP választás, alapvetően az ellenzéki térfélen történt némi átrendeződés. A Fidesz táborának nagysága ebben az évben jellemzően 32 és 34 százalék között volt (2,5-2,7 millió szavazó), tendenciák nem rajzolódtak ki, bár szeptember és november között 3 százalékpontot veszített, de ez a folyamat megállt – olvasható az elemzésben.

A Demokratikus Koalíció idén megduplázta a táborát: az első negyedévben 5 százalékon állt, majd enyhén növekedve májusra elérte a 7 százalékot. Az EP-választás sikeres eredményét követő hónapokban 10-11 százalékos volt, az utolsó negyedévben stabilan 9 százalékos (nagyjából 700 ezer támogatóval.) A Momentumnak is jó éve volt, január és május között 3-4 százalékon állt, az európai parlamenti választás után 5-6 százalékra nőtt a támogatottsága. Az önkormányzati választás tovább erősítette a pártot, 7-8 százalékra bővült a tábora (ez körülbelül 600 ezer támogatót jelent). A Jobbik az év első felében lejtmenetbe került, 11-ről 6 százalékra csökkent híveik aránya. Június óta viszont nagyon stabil a tábora, maradt 6 százalékos, félmilliós.

Az MSZP májusig jellemzően 7 százalékon állt, az EP-választás után viszont valamelyest gyengébben 5-6 százalékon – a szocialistáknak 400-500 ezres szavazótábora van. Az LMP valamelyest gyengült az idén, májusig a választókorúak 3, utána 2 százaléka (körülbelül 150 ezer fő) állt mögöttük. A Mi Hazánk Mozgalom tábora májusig 1 százalékos volt, azóta viszont folyamatosan 2 százalékon áll – ez hozzávetőleg 150 ezer főt jelent. A Kétfarkú Kutyapárt 1-2 százalékos volt ebben az évben (80-150 ezer szavazóval), a Párbeszéd mindvégig a választópolgárok 1 százalékára számíthatott (nagyjából 80 ezer támogatóval).

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×