Ha a kormány a magyar közoktatás napjáig – november 22-ig – nem teljesíti a követeléseket, akkor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) őszre tüntetést, ha "ez sem elég", 2020 januárjára országos sztrájkot szervez – mondta a PSZ elnöke hétfőn, budapesti sajtótájékoztatón. A bejelentett akciókról a szakszervezet előző napi kongresszusán döntöttek.

Szabó Zsuzsa közölte, ragaszkodnak ahhoz, hogy a tárgyalások minél előbb elinduljanak, de alapvetően

nem a tüntetés, a sztrájk az elsődleges cél, hanem az, hogy ötpontos követelésük teljesüljön

záros határidőn belül. Ezek között szerepel a pedagógusok, az oktatásban dolgozók bérének rendezése, a munkaterhelés csökkentése.

"Elég volt, elfogyott a türelmünk. Az elégedetlenség és az elkeseredettség óriási" – fogalmazott Szabó Zsuzsa, hozzátéve: egy évig tárgyaltak, de nem értek el eredményt. Ezért döntöttek úgy, hogy akciókat hirdetnek.

Minőségi oktatás nélkül az ország versenyképessége is veszélybe kerül – vélekedett az érdekvédelmi vezető –, valmint nem tartható, hogy a diplomásbéreknél 38 százalékkal alacsonyabb a magyar pedagógusok bére, és az sem, hogy a pályakezdők bérét ki kell egészíteni a garantált bérminimum eléréséhez.

Ha azt akarják, hogy legyenek pedagógusok, akik biztosítják a minőségi oktatást, azt csakis a pedagóguspálya presztízsének emelésével lehet elérni, szögezte le. Az utolsó pillanatban vagyunk, záros határidőn belül rendezni kell ezeket a kérdéseket.

Kitért arra is, hogy minden akció előtt megszólítják majd a szülőket, az oktatásban érintett szakszervezetet és a szakszervezeti konföderációkat, ugyanis

az oktatásban jelen lévő problémák az egész társadalmat érintik.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a szakszervezet gyorsjelentését ismertetve kiemelte: továbbra is 67-68 óra a pedagógusok heti munkaterhelése. Éves szinten 45 órát helyettesítenek ingyen, emellett hetente 5 órát úgy dolgoznak, hogy azt nem tudják elszámolni, példaként említette a gyermekek étkeztetését, felügyeletét. A túlmunkáért csak 6 százalék kapott pénzbeli juttatást. A válaszadó pedagógusok 16 százaléka magántanítványokkal foglalkozik, 22 százalék másodállást vállal – sorolta.

Kitért arra is, hogy jelentős a bérfeszültség a versenyszféra és a közszféra alkalmazottjai között, elvesztette értékét az a bérfelzárkóztatás, ami tulajdonképpen soha nem volt 50 százalékos. Mostanra ott tartunk, hogy a Romániában dolgozó pedagógusok bruttó keresete magasabb, mint a magyar pedagógusok átlagkeresete, tette hozzá.