Nyilvánosságra hozták Budapesten szerda este a 2019. évi általános felsőoktatási felvételi ponthatárait, amelyeket a felvi.hu oldalon is közzétettek. Az egyes szakok ponthatárai 20 óra után váltak nyilvánossá a Felvi.hu oldalon. A rendszer sms-t is küldött a diákoknak.
A fiatalok több helyre jelentkezhettek, de csak egy helyre vették fel őket: az első olyanra, amelynél a pontszámuk eléri vagy meghaladja a most közzétett ponthatárt. Ezeket egyébként számos tényező függvényeként alakították ki: leginkább a szakokon rendelkezésre álló helyek száma határozza meg őket, valamint az, hogy mennyien és milyen eredményekkel jelentkeztek oda.
Háromezerrel több diák nyert felvételt, mint tavaly ilyenkor
Az elmúlt évhez képest 3 ezerrel több, összesen 78 900 diákot vettek fel az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló szakjaira a most kihirdetett felvételi ponthatárok alapján. A felsőoktatásba több mint 112 ezren jelentkeztek. Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár közölte, hogy állami ösztöndíjjal mintegy 62 ezren, míg önköltséges formában csaknem 17 ezren tanulhatnak tovább.
Azok, akik most nem jutottak be a megjelölt intézményekbe, jövő hétfőtől jelentkezhetnek pótfelvételire.
Több népszerű szakra is magasabb a ponthatár a várnál
Azok közül a szakok közül, ahol előzetes ponthatárokat húztak, több olyan is van idén, ahol a végleges ponthatár jóval magasabb lett, mint az előzetesen megadott - írta az eduline.hu.
A népszerű műszaki menedzser képzésen az előzetes 320 helyett 360 kellett, nemzetközi gazdálkodáson pedig volt olyan egyetem ahol 420 helyett 465 pont kellett a felvételizőknek a bekerüléshez.
A legnépszerűbb bölcsészképzésen a pszichológián is akadtak magasabb ponthatárok az például az előzetes 435 helyett 459 vagy 460 pont kellett. A szintén népszerű szabad bölcsészeten is voltak magasabb ponthatárok az előzetes 340 helyett volt olyan intézmény is, ahova 380 pnt kellet.
Kommunikáció- és médiatudomány szakon például volt olyan egyetem is ahol az előzetes 440 helyett, 462 pont kellett bekerüléshez. A turizmus-vendéglátás képzésre jelentkezők is meglepődhettek, hiszen az előzetes 400 pont helyett volt olyan egyetem ahol 408 pont kellett a bekerüléshez.
Ponthatárok
Az eduline.hu összeszedett néhány ponthatárt a legnépszerűbb alapszakokról (magyar nyelvű képzéseknél). Ezek szerint gazdálkodási és menedzsment szakra a BCE-n 449, a BGE PSZK-n és az ELTE-n 400 ponttal lehetett felvételt nyerni. Kereskedelem és marketing területre a BGE-n 447 pont a bekerülési küszöb, míg az ELTE-n 400, az SZTE-n 402 pont kellett. A mérnökinformatikusi alapszak ponthatára a BME-n 402 pont, míg a DE-n 314, az ÓE-n 282.
Gépészmérnöki alapszak: 360 a BME-n, 280 az ME-n és az SZE-n. Pénzügy és számvitel: 400 pont a BGE-n, 402 a BME-n és 430 a BCE-n.
A turizmus-vendéglátás esetében a PE-re 418, a DE-re és az EKE-re 400 pont kellett. Az óvodapedagógusi alapszakra jelentkezőknek az ELTE-n 287, az AVKF-en 283, a DE-n 280 pont kellett.
Mesterképzés
A legnépszerűbb mesterképzés az osztatlan tanári, a második legnépszerűbb a vezetés és szervezés, a harmadik a pszichológia. A jelentkezők létszáma szerinti sorrendben ezután a vállalkozásfejlesztés, az emberi erőforrás tanácsadó, és a marketing szak következik.
Minden korábbinál több diák az ELTE-n
Rekordszámú új hallgatót várnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), a felsőoktatási intézményben 10 170 elsőéves kezdi meg tanulmányait szeptemberben. A múlt évhez képest több mint négyszázzal többen nyertek felvételt. Hangsúlyozták, hogy az intézmény népszerűsége töretlen: a felvételi eljárásban csaknem 13 és fél ezren jelölték meg első helyen az egyetemet.
A felvételi eredmények szerint több hallgató ülhet be a padokba az állam- és jogtudományi karon, az informatikai karon, a pedagógiai és pszichológiai karon és a társadalomtudományi karon is, minden ötödik gólya pedagógusnak készül.
Az állami finanszírozásban részt vevő új diákok átlagpontszáma a pszichológia alapszakon a legmagasabb (466), de kiemelkedően magas a ponthatár egyebek közt a jogász (458), a matematika (443) és a fizika (423), az angol nyelven induló alkalmazott közgazdaságtan (455) és a nemzetközi gazdálkodás (445) állami ösztöndíjas alapszakosai esetében is.
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatárt (475 pont) a matematika-orosz tanár, a német-francia tanár és a történelem-latin tanár szakokra jelentkezetteknek kellett elérniük.
A Corvinuson a gazdálkodástudományi kar a legnépesebb
Csaknem három és fél ezer új hallgatót várnak szeptemberben a Budapesti Corvinus Egyetemre (BCE).
A nappali tagozaton ösztöndíjjal támogatott alapszakokra 421 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 374 feletti az átlagponthatár, emellett hét képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460-at is meghaladta. A 470-et meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakra vett fel hallgatókat az intézmény.
Adatsoraik szerint több mint 20 ezren adtak be jelentkezést az egyetemre, közülük 3484 diák nyert felvételt: 2507-en alap-, 914-en mesterképzésre, 63-an osztatlan képzésre iratkozhatnak be.
A BCE három kara közül a legtöbb jelentkezőt, 2449-et a gazdálkodástudományi karra vettek fel, a társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 738 hallgatóval, a közgazdaságtudományi kar pedig 297 új diákkal indíthatja el képzéseit 2019 őszén. A legnépszerűbb szakok a gazdálkodási és menedzsment alapszak, a pénzügy-számvitel és a gazdaságinformatika voltak.
Magas átlagpontszámok a Műegyetemen
Kiemelkedően magas átlagpontszámok mellett 4774 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a szeptemberben induló új tanévre, az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 419 pont volt - közölte az intézmény.
Az alapképzésekre felvételt nyert jelentkezők létszáma és átlagpontszáma is magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 418,8 volt, önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 416,2 volt.
Mesterképzésben csaknem ezren kezdhetik meg az ősszel tanulmányaikat, illetve további több mint ezren nyertek felvételt idén januárban a BME mesterszakjainak valamelyikére.
Az egyetemre jelentkező több mint 11 ezer diák 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ez az arány 7,5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál.
Bővülés az SZTE-n
Növelte hallgatói létszámát a központi felvételi eljárásban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a tavalyinál 6 százalékkal több, 6159 új diákot vett fel az intézmény. A külföldi hallgatók jelenleg is folyó felvételi eljárásának eredményeként várhatóan több mint 7500 új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n - mondta a professzor sajtótájékoztatóján.
A rektor úgy fogalmazott, egy egyetem kiválóságát számos tény határozza meg: a nemzetközi rangsorokban az oktatási és kutatási teljesítménye alapján az SZTE a legjobb magyar tudományegyetem, az igazán fontos hazai listákon is a legjobb vidéki felsőoktatási intézmény. A legfontosabb azonban az, hogy a diákok mennyire ismerik el az egyetem kiválóságát - tette hozzá.
A tavalyihoz képest 5 százalékkal, 8033-ra emelkedett az SZTE-re első helyen jelentkezők száma. Negyvennégy országból 14 596 továbbtanulni kívánó több mint 27 ezer jelentkezést adott be.
Egészségügy: idén is az SE viszi a prímet
A Semmelweis Egyetemen (SE) a legmagasabb a ponthatár az orvos- és egészségtudományi területen - közölte az intézmény. Idén 2119 hallgató nyert felvételt a Semmelweis Egyetem hat karára. Az orvos- és egészségtudományi területen a korábbi éveknek megfelelően a Semmelweis képzéseire való bejutáshoz volt szükség a legmagasabb pontszámra.
Az osztatlan képzések közül az orvosi és a fogorvosi képzésre továbbra is mintegy háromszoros a túljelentkezés az elsőhelyes jelentkezők számát nézve, több népszerű szakon pedig tovább emelkedtek a ponthatárok.
Az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK) az államilag finanszírozott képzésben 442 pontra volt szükség a bejutáshoz, ami egy ponttal magasabb a tavalyinál. A képzésre felvettek átlagpontszáma meghaladja a 460-at. 398-an kezdhetik meg tanulmányaikat a karon államilag finanszírozott, hárman önköltséges képzésben; utóbbi esetében 450 lett a ponthatár.
Az Egészségtudományi Karon emelkedő ponthatárok mellett, 1264-en nyertek felvételt, ami mintegy negyven fős emelkedést jelent a múlt évhez képest. A karon a korábbi évekhez hasonlóan a gyógytornász és a dietetikus képzés esetében a legmagasabb a ponthatár, az államilag támogatott alapképzés esetében előbbinél 439, utóbbinál 417 pontot kellett elérni a felvételhez.