A Paks II beruházás egyik legnagyobb értékű közbeszerzését írta ki a napokban a beruházó Roszatom - közölte Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Nemzettel.
A projekt Süli János szerint mérföldkőhöz érkezett, amikor magyar kivitelezéssel elkezdődött a felvonulási és a kiszolgálóépületek létesítése, valamint célegyenesben van a 300 ezer oldalas műszaki tervdokumentáció összeállítása is.
Az új blokkok tervei maximálisan megfelelnek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak - mondta. Az orosz fővállalkozó által átadott anyagokat a Paks II projekt szakemberei ellenőrzik, ezt követően kerülnek a tervek a hatósághoz, az Országos Atomenergia-hivatalhoz (OAH), illetve az általa felkért nemzetközi szakértőkhöz. Azon dolgoznak, hogy a két új blokk üzemeltetéséről többéves tapasztalattal rendelkezzenek, mire 2032-ben az első, akkorra ötvenéves üzemidejét elérő paksi blokk leáll.
A miniszter beszélt arról is, hogy
a turbinagenerátor egység beszállítását - aminek közel egymilliárd euró az értéke, vagyis a teljes beruházás közel egytizede - tavaly nyerte el az amerikai GE a francia Alstom technológiai bázisán.
Hasonlóan fontos az irányítástechnikai rendszerek beszerzésére kiírt pályázat, amelyet nemrégiben tett közzé a Roszatom. Ebben az esetben is nyugati beszállítóval számolnak, a főberendezéseket és a primerkört pedig a Roszatom maga gyártja le.
Hangsúlyozta, azért van szükség orosz hitelre a beruházás finanszírozásához, hogy a kivitelezés teljes időszakában biztosított legyen a finanszírozás.
"Ha úgy tetszik, az orosz hitelkeret egy biztonsági védőháló. Ráadásul bármelyik lehívott tétel névértéken és további díjak nélkül előtörleszthető, és ha rendelkezésre áll olcsóbb piaci hitel, azzal is élhetünk"
- mondta.
Emlékeztetett arra, hogy egységnyi magyar áram előállítása 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a klímavédelem élharcosának tekintett Németországban, ami az EU legnagyobb szénfelhasználója: a teljes uniós felhasználás harmadát, évente 222 millió tonna szenet éget el - többet, mint amennyit az uniós rangsorban a következő három tagállam együttesen.
