Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
331.81
bux:
120252.63
2026. január 14. szerda Bódog
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 18-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A nagyszülői gyedről vitáztak a parlamentben

Kedden kezdte el tárgyalni az Országgyűlés a családvédelmi akcióterv egyik elemével összefüggő törvénymódosítást. Jövő év január 1-jétől gyedre mehetnek a munkapiacon aktív nagyszülők bizonyos feltételek teljesülése esetén. Az ellenzéki vezérszónokok elsősorban a jogosultak körének bővítését szorgalmazták a parlamenti vitában.

A nagyszülők és az unokák közötti kapcsolat szorosabbá tételének tekinti az úgynevezett nagyszülői gyed bevezetését az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyi államtitkára. Az előterjesztés parlamenti vitájának kezdetén Novák Katalin kifejtette: a jövőben lehetőség lesz arra, hogy a munkaerőpiacon aktív nagyszülő az unoka kétéves koráig – ikrek esetén hároméves korig – otthon maradhasson a gyermekkel. Feltétel, hogy a születést megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosítottnak, tehát aktívan dolgozónak kell lennie a nagyszülőnek.

A nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent. Emellett is dolgozhat a nagypapa vagy nagymama, de csak abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Nyugdíjas ugyanakkor nem lehet.

Miután a szülő nyilatkozott arról, hogy lemond a gyed-ről, így sem ő sem más nem kaphat ezek után gyermekgondozást segítő ellátást. Feltétel, hogy a gyermek gondozása a szülő háztartásában történjen, tehát ott kell élnie.

Novák Katalin közölte, a nagyszülő több unoka után többszörösen is igénybe veheti a gyedet, amely a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek számít. Az államtitkár bízik abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ismét tudnak egy lépést tenni a családbarát Magyarország irányába.

A magyar emberek többsége igent mond a biztonságos Európára és a védelmező Magyarországra

– jelentette ki a Fidesz vezérszónoka, aki kutatásokat idézve azt mondta: a mai családokban rendkívül fontos a nagyszülők szerepe, akik rengeteg tudást adnak át unokáinak. Selmeczi Gabriella jelezte: Európában nálunk fordítják a legnagyobb összeget családtámogatásra. A nagyszülői gyed bevezetése 1,3 milliárd forint kiadást jelent az államnak.

A Jobbik két vezérszónoka támogatandónak nevezte a kezdeményezést, ám módosításokat javasoltak azért, hogy szélesebb kör vehesse igénybe azt. Z. Kárpát Dániel szerint a javasolt keretösszeg öt-tízszeresét kellene a programra fordítani, hogy azt minél többen vehessék igénybe. Stummer János pedig az otthoni és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását hiányolta. A javaslat kihagyja a már nyugdíjban lévő, özvegyi nyugdíjban vagy ápolási díjban részesülőket a kedvezményezetti körből – tette hozzá. A jobbikos politikus azt is indítványozta, hogy az egyedülálló szülők esetében a nagyszülői gyedet másfélszeres szorzóval számolják.

A 2010 óta zajló családbarát fordulatról beszélt Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka, hangsúlyozva azt, „ez nem egy lezárt folyamat”. Visszautasította ugyanakkor azokat az ellenzéki kijelentéseket, hogy túlságosan szűk kört érintenek a családtámogatások. Minden gyermeket nevelő család élhet valamely családvédelmi intézkedés biztosította lehetőséggel.

Növekvő halálozás, és csökkenő élve születési statisztikákat sorolt az MSZP vezérszónoka a tavalyi adatokat ismertetve. Ráadásul minden hatodik gyermek külföldön születik – tette hozzá. Korózs Lajos arról beszélt, hogy a nagyszülői gyedről szóló előterjesztés feltehetően jóval szűkebb kört érint, mint amit sokan elsőre gondoltak. Szerinte ugyanis ez csak akkor jelenthet megoldást, ha valamilyen oknál fogva nincs bölcsődei hely a gyereknek, a nagyszülőnek pedig nem jelent gondot, ha otthagyja a munkáját, a szülőnek pedig az, hogy nem ő kapja a pénzt.

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy terjesszék ki minden nagyszülőre a javaslatot.

Arató Gergely közölte: nem a célban van vita a kormány és az ellenzék között, hanem a módszerekben. „Miért csak azok a nyugdíjasok kaphatják meg ezt a támogatást, akik nincsenek nyugdíjban?” – tette fel a kérdést. A DK-s politikus hozzátette: míg 2008-ban több mint 99 ezer gyermek született, addig 2018-ban 89 800, azaz majdnem tízezerrel kevesebb.

Szintén a jogosultak körének bővítését sürgette az LMP-s Demeter Márta. A jelenlegi konstrukció csupán olyan családoknak nyújt valódi segítséget, melyek tagjai közel laknak egymáshoz. Mivel egyre később várnak gyermeket a párok, így számos nagyszülő el fogja érni a nyugdíjkorhatárt, mire megszületik a gyermek.

A független Dúró Dóra is támogatta a nagyszülői gyedet, de szerinte ez nem fog érdemi változást hozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×