Infostart.hu
eur:
387.74
usd:
330.71
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 18-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A nagyszülői gyedről vitáztak a parlamentben

Kedden kezdte el tárgyalni az Országgyűlés a családvédelmi akcióterv egyik elemével összefüggő törvénymódosítást. Jövő év január 1-jétől gyedre mehetnek a munkapiacon aktív nagyszülők bizonyos feltételek teljesülése esetén. Az ellenzéki vezérszónokok elsősorban a jogosultak körének bővítését szorgalmazták a parlamenti vitában.

A nagyszülők és az unokák közötti kapcsolat szorosabbá tételének tekinti az úgynevezett nagyszülői gyed bevezetését az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyi államtitkára. Az előterjesztés parlamenti vitájának kezdetén Novák Katalin kifejtette: a jövőben lehetőség lesz arra, hogy a munkaerőpiacon aktív nagyszülő az unoka kétéves koráig – ikrek esetén hároméves korig – otthon maradhasson a gyermekkel. Feltétel, hogy a születést megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosítottnak, tehát aktívan dolgozónak kell lennie a nagyszülőnek.

A nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent. Emellett is dolgozhat a nagypapa vagy nagymama, de csak abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Nyugdíjas ugyanakkor nem lehet.

Miután a szülő nyilatkozott arról, hogy lemond a gyed-ről, így sem ő sem más nem kaphat ezek után gyermekgondozást segítő ellátást. Feltétel, hogy a gyermek gondozása a szülő háztartásában történjen, tehát ott kell élnie.

Novák Katalin közölte, a nagyszülő több unoka után többszörösen is igénybe veheti a gyedet, amely a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek számít. Az államtitkár bízik abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ismét tudnak egy lépést tenni a családbarát Magyarország irányába.

A magyar emberek többsége igent mond a biztonságos Európára és a védelmező Magyarországra

– jelentette ki a Fidesz vezérszónoka, aki kutatásokat idézve azt mondta: a mai családokban rendkívül fontos a nagyszülők szerepe, akik rengeteg tudást adnak át unokáinak. Selmeczi Gabriella jelezte: Európában nálunk fordítják a legnagyobb összeget családtámogatásra. A nagyszülői gyed bevezetése 1,3 milliárd forint kiadást jelent az államnak.

A Jobbik két vezérszónoka támogatandónak nevezte a kezdeményezést, ám módosításokat javasoltak azért, hogy szélesebb kör vehesse igénybe azt. Z. Kárpát Dániel szerint a javasolt keretösszeg öt-tízszeresét kellene a programra fordítani, hogy azt minél többen vehessék igénybe. Stummer János pedig az otthoni és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását hiányolta. A javaslat kihagyja a már nyugdíjban lévő, özvegyi nyugdíjban vagy ápolási díjban részesülőket a kedvezményezetti körből – tette hozzá. A jobbikos politikus azt is indítványozta, hogy az egyedülálló szülők esetében a nagyszülői gyedet másfélszeres szorzóval számolják.

A 2010 óta zajló családbarát fordulatról beszélt Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka, hangsúlyozva azt, „ez nem egy lezárt folyamat”. Visszautasította ugyanakkor azokat az ellenzéki kijelentéseket, hogy túlságosan szűk kört érintenek a családtámogatások. Minden gyermeket nevelő család élhet valamely családvédelmi intézkedés biztosította lehetőséggel.

Növekvő halálozás, és csökkenő élve születési statisztikákat sorolt az MSZP vezérszónoka a tavalyi adatokat ismertetve. Ráadásul minden hatodik gyermek külföldön születik – tette hozzá. Korózs Lajos arról beszélt, hogy a nagyszülői gyedről szóló előterjesztés feltehetően jóval szűkebb kört érint, mint amit sokan elsőre gondoltak. Szerinte ugyanis ez csak akkor jelenthet megoldást, ha valamilyen oknál fogva nincs bölcsődei hely a gyereknek, a nagyszülőnek pedig nem jelent gondot, ha otthagyja a munkáját, a szülőnek pedig az, hogy nem ő kapja a pénzt.

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy terjesszék ki minden nagyszülőre a javaslatot.

Arató Gergely közölte: nem a célban van vita a kormány és az ellenzék között, hanem a módszerekben. „Miért csak azok a nyugdíjasok kaphatják meg ezt a támogatást, akik nincsenek nyugdíjban?” – tette fel a kérdést. A DK-s politikus hozzátette: míg 2008-ban több mint 99 ezer gyermek született, addig 2018-ban 89 800, azaz majdnem tízezerrel kevesebb.

Szintén a jogosultak körének bővítését sürgette az LMP-s Demeter Márta. A jelenlegi konstrukció csupán olyan családoknak nyújt valódi segítséget, melyek tagjai közel laknak egymáshoz. Mivel egyre később várnak gyermeket a párok, így számos nagyszülő el fogja érni a nyugdíjkorhatárt, mire megszületik a gyermek.

A független Dúró Dóra is támogatta a nagyszülői gyedet, de szerinte ez nem fog érdemi változást hozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×