eur:
405.4
usd:
392.53
bux:
86717.67
2025. február 9. vasárnap Abigél, Alex
A svájci SWISS légitársaság Zürich és Budapest között közlekedő LX2258-as számú járatának Airbus A320-214 típusú repülőgépe száll le a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2014. április 8-án.
Nyitókép: Sóki Tamás

Itt a bejelentés az éjszakai repülésről Budapest felett

Augusztustól bevezetik az éjszakai repülési tilalmat Budapest felett éjfél és hajnali öt óra között, a mélyalvási időszakban tervezetten nem szállhatnak majd fel és le repülőgépek a Liszt Ferenc-repülőtéren.

Az erről szóló megállapodást Tarlós István főpolgármester és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be kedden sajtótájékoztatón. A Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Tarlós István azt mondta:

a miniszter ígérete szerint augusztustól "biztosan működik" majd az éjszakai repülési tilalom.

Ugyanakkor lehetnek rendkívüli helyzetek, amikor abban az időszakban is leszállási lehetőséget kell majd biztosítani repülőgépeknek.

Palkovics László közölte,

szankcióként zajvédelmi díjat vezetnek majd be, valamint az érintett lakosság számára újból meghirdetik az ablakszigetelési programot.

Palkovics László két hete az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt először arról, hogy akár egyfajta zajterhelési illeték bevezetésével is rávehetők a légitársaságok, hogy éjfél előtt érkezzenek meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

Címlapról ajánljuk
Teljesen átalakítja a Balatont is a hódpatkány, és már nem tehetünk semmit

Teljesen átalakítja a Balatont is a hódpatkány, és már nem tehetünk semmit

Nutriát – népies nevén: hódpatkányt – rögzített a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája a Kis-Balatonon. A nutria inváziós fajnak számít Magyarországon, vagyis veszélyes az élővilágra, sőt a töltésekre és a gátakra is – mondta az InfoRádióban a kutatóintézet tudományos tanácsadója, Lanszki József.

A csillagászat egykor a túlélést biztosította, most a túlélése mellett érvel

A csillagászat az őskorban és az ókorban alapvető, a túlélést befolyásoló tényező volt, ma már nehezebben fedezheti fel a hétköznapi ember a szerepét, pedig ott van jó néhány minden nap használt eszközünkben – mondta az InfoRádióban Kereszturi Ákos csillagász, és arról is beszélt, miért fontosak ma is újabb csillagászati kutatások és felfedezések.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.10. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×