Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Hamburg, 2011. május 25.A hamburgi Higiéniai és Környezeti Intézet dolgozója az Escherichia coli, azaz a kólibaktérium egyik válfaját képviselő EHEC bélbacilusokat tartalmazó Petri-csészét fog egy hamburgi egyetemi klinikán május 24-én. Németországban rohamosan terjed az Escherichia coli, azaz a kólibaktérium egyik válfaja, az EHEC bélbacilus okozta hasmenés járványa, a fertőzöttek, illetve gyanús esetek száma több mint 600-ra emelkedett, és három ember meghalt a betegségben. (MTI/EPA/Christian Charisius)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Charisius

Szörnyű veszélyekre figyelmeztet a WHO magyar főigazgató-helyettese

Ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikum-felhasználást, akkor eljuthatunk oda, hogy nem lesz mivel kezelni a baktériumfertőzéseket, és visszajutunk a penicillin felfedezése előtti helyzethez - mondta a Magyar Nenzetnek Jakab Zsuzsanna.

Világszerte még mindig emberek milliói nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, miközben olyan veszélyek fenyegetik az emberiséget, amilyenek az új vagy ismételten fellángoló fertőző betegségek, a klímaváltozás vagy a szuperbaktériumok, amelyek miatt akár az életmentő műtétek is kockázatossá válhatnak - mondta Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közelmúltban kinevezett magyar főigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek.

A szakember az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumokat és az éghajlatváltozást nevezte meg napjaink két legsúlyosabb globális egészségügyi kihívásának. Jakab Zsuzsanna a minden létező antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok megjelenését az emberi és állati egészségre leselkedő egyik legnagyobb veszélynek nevezte.

Ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikum-felhasználást, akkor eljuthatunk oda, hogy nem lesz mivel kezelni a baktériumfertőzéseket, és visszajutunk a penicillin felfedezése előtti helyzethez.

A fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló hatékony gyógyszerek nélkül az olyan orvosi eljárások, mint például a szervátültetés, a kemoterápia, a cukorbetegség kezelése, de a nagyobb műtéti beavatkozások is nagyon komoly kockázatot jelentenének, és számítások szerint akár évi 700 ezer ember halálát is okozhatnák. Ezért kell jelentősen korlátozni, illetve szabályozni az antimikrobiális gyógyszerek felhasználását, amiben jelentős előrelépés a tagállamok által 2011-ben elfogadott európai, illetve a négy évvel később megszületett globális stratégiai cselekvési terv - mondta a főigazgató-helyettes.

Ugyancsak mindenkit érintő, súlyos egészségügyi probléma a klímaváltozás, ami

az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között várhatóan évente mintegy 250 ezer ember haláláért lesz felelős, elsősorban az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz miatt.

Az egészségre gyakorolt közvetlen kárköltségek 2030-ra szóló becslések szerint 2-4 milliárd dollárra rúgnak majd évente. Jakab Zsuzsanna, aki egyben a szervezet európai regionális igazgatója, arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az öreg kontinensen az elmúlt tíz évben átlagosan közel két évvel nőtt, és ma már közel 78 év a születéskor várható élettartam. Ez javarészt a nem fertőző betegségek okozta korai halálozás visszaszorításának köszönhető, de az ismert komolyabb fertőző betegségekkel kapcsolatban is hatékony ellenőrző rendszerek működnek, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást a vészhelyzetekre.

A világszervezet napjaink egyik legsúlyosabb problémájának nevezte meg az oltásellenesség terjedését,

és azt is leírta egy nemrégiben közzétett dokumentum, hogy ez a migrációval együtt komoly kockázatot hordoz Európa lakosságára nézve.

Jakab Zsuzsanna ezzel kapcsolatban elmondta: Európában a szülők túlnyomó többsége beoltatja a gyermekét, ám tény, hogy számos országban nem elégséges, illetve csökken az átoltottság. Ez is közrejátszott abban, hogy 2018-ban több mint nyolcvanezer kanyarós esetet regisztráltak. Ezért a WHO azt is javasolja, hogy a kormányok tegyék az iskolába való felvétel feltételévé a kanyaró, illetve más fertőző betegségek elleni immunizálást - mondta a szakember. Hozzátette: a magyarországi kötelező védőoltási program továbbra is példaértékű, igazi modell az egész világ számára.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×