2008-ban azonnali döntéseket kellett volna hoznia az uniós és nyugati elitnek, de csődöt mondtak - mondta Schmidt Mária, hozzátéve: a válság hatására Ázsia folytatta a felfelé menetelését, miközben az Európai Unió krízisbe került. A Terror Háza Múzeum főigazgatója azt is mondta, hogy a 2008-as válságra adott nyugati válaszok a liberális nyugati értékek mentén születtek, és nem vették figyelembe a társadalmi igényeket. Saját gazdasági érdekeiket követték, a gazdaságot a politika fölé helyezték - tette hozzá Schmidt Mária.

"Orbán Viktor vezetésével Magyarország más utat választott, a gazdasági és pénzügyi válságra politikai választ adott.

Ez annyira eltért a Washingtonban, Brüsszelben és Berlinben szakmailag szentesített, vagyis előírt szemlélet- és eljárásmódtól, hogy ki is verte az összes biztosítékot náluk. Totálisan unortodox és teljesen váratlan volt a számukra, hogy Orbán (...) a gazdaságpolitikáját a kitűzött politikai céloknak rendelte alá. Ezek között egyáltalán nem szerepelt a helyzetben lévő elit hatalmának átmentése. Sőt, Orbán a csődöt okozó élcsapat cseréjében volt érdekelt, és abban, hogy a válság terheit a lehető legarányosabban terítse szét az azt okozó, az abból megahasznot húzó piaci szereplők és a magyar polgárok között" - mondta Schmidt Mária.

A főigazgató szerint az elmúlt évtizedekben meghatározó neoliberális politika cserben hagyta a társadalmat, az egyenlőtlenségek növekedtek. Felidézte: Orbán Viktor kimondta, hogy Magyarország szakít azzal a liberalizmussal, ami válságba sodorta Magyarországot és Európát is.

Lánczi Tamás: a nyugati modell sebezhető

A XXI. Század Intézet igazgatója arról beszélt, hogy gazdasági válság világosan megmutatta: a nyugati gazdasági és politikai modell sebezhető.

"Nem pusztán az a tény világított rá, hogy gazdasági recesszió kezdődött, hanem annak a kezelési módja, pontosabban a kezeletlensége.

Az elitek ugyanis cserben hagyták az embereket. Miközben a válság valódi előidézőjének még a nevét sem tudjuk, nem hogy felelősségre vonták volna őket, a politikai elit semmi mással nem volt elfoglalva, mint hogy a 2008 előtti rendszert így vagy úgy fenntartsa, restaurálja, toldozgassa-foldozgassa" - mondta Lánczi Tamás.

Frank Furedi: a jobboldal elveszítette a kulturális harcot

A szociológus szerint a 2008-as válság azt mutatta, hogy bár korábban a jobboldal megnyerte a gazdasági harcot, a kulturális harcot elveszítette. Frank Furedi úgy látja, hogy a nyugati világban mára a pesszimista gondolkodás lett meghatározó, míg Ázsiában a pozitív hozzáállás a jellemző. "A corporate és a közgazdasági problémák összefüggnek, és ezért van az, hogy Ázsiában az emberek még azt gondolják, hogy tudnak előre menni, míg Európában félünk a jövőtől". Frank Füredi úgy fogalmazott: Magyarországnak akkor lesz dinamikusan növekvő gazdasága, ha a magyar emberek hinni fognak a pozitív jövőben.

Békés Márton: veszélyben van a demokrácia, de nem Magyarországon

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója szerint 30 évvel a rendszerváltás után újra fenyegetés éri Magyarország szuverenitását, intézményrendszerét és kultúráját, de ez most egy sokkal képlékenyebb fenyegetés. Előadásában arról beszélt, hogy a XXI. század problémái a demokráciát megszorító globális, föderális intézmények lehetnek. Békés Márton az InfoRádiónak úgy vélekedett: a demokrácia új korszaka következik, amelyet territoriális alapon, állampolgársággal rendelkező szavazópolgárok működtetnek majd. "Ebben olyan politikai elitek kerülhetnek hatalomra Közép- és Kelet-Európában, különösen Magyarországon, amelyek a nép döntését hagyják jóvá, és nem engedik, hogy felülről vagy alulról megszorítsák, befolyásolják őket".

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója

ilyen beavatkozónak tartja a globális multinacionális cégeket, a nemzetközi bíróságokat, így például az Európai Unió bíróságát és az Európai Ügyészséget, a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot, valamint nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat).

Azt tartja fontosnak, hogy egy ország a demokratikusan meghozott döntéseit szabadon végrehajthassa és ebbe külső, nem demokratikusan megválasztott szervek ne szólhassanak bele. "Veszélyben van a demokrácia" - jelentette ki Békés Márton, aki szerint a közép- és kelet-európai országokat gyakran vádolják azzal, hogy nem demokratikus hatalomgyakorlás folyik, de "szerintem pontosan azért támadják a magyar kormányt, mert igenis demokratikusan működik, demokratikus felhatalmazással".