Alexander Downer, Ausztrália volt külügyminisztere katasztrofálisnak ítélte az európai bevándorláspolitikát, és megdöbbentőnek a kontinenst érintő migrációs folyamatokat. Véleménye szerint a téves helyzetfelismerés a politikai biztonságot is aláássa, hiszen a választók többsége elfordul azoktól, akik szerint a globalizálódó világban a bevándorlást nem lehet, ezért nem is kell megállítani. Alexander Downer a nyitott határok politikáját elutasítva kijelentette, hogy nem szabad migrációval társadalmakat átalakítani, az érkezőknek viszont alkalmazkodniuk kell a helyi közösségekhez.

Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere, az EPP egykori alelnöke kijelentette, hogy a bevándorláshoz egy másik, mélyebb válság is társul. Az EU számtalan intézménye között elveszett a kontinens lelke és szellemisége, értékei az európai ember személyiségével együtt válságba jutottak - fogalmazott. A földrész rendjének meggyengülése - tette hozzá - hosszabb távon az erőszak feltételeit erősítheti, a tagállamokat ezért elsősorban nem a politikai szélsőségek, hanem a rend szélsőséges hiánya fenyegeti. A politikus szerint

megújulás nélkül Európa a migrációt sem kezelheti helyesen, ezért rá kell jönnie, hol hibázott, mikor és miért vesztette el a keresztény értékeket.

Sokan csupán általánosságban beszélnek a migrációról, és nem mondják ki, de a valódi probléma a muszlim bevándorlás - jelentette ki Yosef Kuperwasser az izraeli hadsereg tartalékos dandártábornoka, a Jerusalem Center for Public Affairs regionális közel-keleti fejlesztésekért felelős projektigazgatója. szerint ez azért van így, mert a muszlimok másként gondolkodnak, mint azok, akik azért érkeznek Európába, mert európaiak akarnak lenni.

A muszlimok számára a világnak az iszlám felfogáson kell alapulnia, a nyugati rendszer azonban éppen ellentétes elveket követ - hangoztatta.

A tábornok angol nyelvű beszédében három csoportra bontotta a muszlimokat.

A pragmatikus muszlimok azt gondolják, hogy egyelőre nem tudnak mit tenni, ezért hajlandóak a mostani nyugati rend szerint élni. Feladatuknak azt tekintik, hogy próbáljanak beilleszkedni, hasznos tagjaivá válni a globális társadalomnak.

A radikális muszlimok ezzel szemben azt mondják, hogy a lehető leggyorsabban meg kell változtatni a világ rendjét, mert az ellentmond az iszlámnak.

A realista radikálisok úgy vélekednek, hogy nem szabad küzdeni azokkal, akik többen vannak náluk. Ők még nem tartják magukat elég erősnek, megfelelő politikák követése esetén azonban megváltoztathatónak gondolják a világot. A szélsőségesek szerint viszont már most el lehet érni a kívánt reformot, mert Európa annyira gyenge - ismertette a Yosef Kuperwasser.

A volt dandártábornok szerint a muszlimok körében zajlik egy radikalizálódási folyamat, idővel a pragmatikusok realistákká, a realisták szélsőségesekké válnak. Mindez komolyan fenyegeti Európa biztonságát, a nyugati identitást - jelentette ki.

Megoldásként a tábornok azt javasolta, hogy

fokozni kell az együttműködést a hírszerzési szervezetek között.

Világossá kell tenni a muszlimok előtt, hogy az itt élők büszkék a nyugati világrendre. Ellenezni kell minden radikális iszlám mozgalmat, nem csupán a szélsőségeseket. Végül, mérsékelni kell a muszlim gazdasági bevándorlást, amit a kibocsátó országokban eszközölt befektetésekkel lehet elérni - mondta Yosef Kuperwasser.

George Borjas, a Harvard Kennedy School közgazdász professzora szerint a migráció nem értelmezhető pusztán a munkaerő nemzetközi mozgásaként, a kulturális és civilizációs viszonyokat nem érintő, kereskedelmi jellegű folyamatként. A migráció gazdasági hasznát értékelve figyelembe kell venni, hogy a letelepedés feltételeinek a megteremtése és egy új idegen nyelv elsajátítása költséges és fáradságos befektetés - tette hozzá.

Amerikai tapasztalatokra és becslésekre hivatkozva kiemelte, hogy a nagyobb csoportban érkezők lassabban tanulnak meg angolul, munkájuk haszna pedig a ráfordításokkal összevetve nem feltétlen jelentős. David Coleman, az oxfordi egyetem demográfus professzora új népvándorlás lehetőségét látja abban, hogy Afrika népessége az európai csökkenéssel párhuzamban robbanásszerűen nő.

A kutató elutasítja a tömeges migrációt és az európai védelmi politika elhanyagolását, ráadsául az elöregedés megállítására is alkalmatlannak tartja a migrációt. Utóbbi a népesség ellenőrizhetetlen növekedéséhez és az etnikai arányok megváltozásához vezet.

David Coleman becslése szerint a jelenlegi folyamatok mellett Nagy-Britannia fehér lakossága 2060-2070 körül kisebbségbe kerülhet, és számos nyugati országra hasonló folyamat vár. A bevándorló és kevert lakosság gyarapodása miatt nem zárta ki azt sem, hogy Európa két felének érdekei egyre jobban eltávolodnak a következő évtizedekben.