Az aláírók a Magyarországon létrejövő közép-európai hadosztályparancsnokság kezdeti képességét 2021-re, a teljes műveleti képességét 2024-re határozták meg.

A parancsnokság képes lesz a keletről és a délről érkező kihívások kezelésére, valamint hozzájárul a NATO kollektív biztonságához

- emelte ki Benkő Tibor a miniszterek kétnapos találkozóját követően.

A megállapodáshoz a nem NATO-tag Ausztria várhatóan később csatlakozik, az aláírók pedig később megnyitják a parancsnokságban való részvét lehetőségét a többi tagország számára is.

"A problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek"

A miniszter kijelentette, az egész világot, benne Európát és Magyarországot is érintő, kockázatokat, kihívásokat és fenyegetéseket jelentő biztonsági környezet változására a NATO-nak tudnia kell válaszolni.

A tagországok egyetértenek abban, hogy a konfliktusok okozta problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek, helyben kell megteremteni a békés együttélés lehetőségét. "Nem szabad beengedni azokat a problémákat, amelyeket azt követően egy tagország nem képes kezelni" - hangsúlyozta.

Mindez igaz a Nyugat-Balkánra is, amelynek stabilitása és biztonsága földrajzi közelsége miatt Magyarország számára első számú prioritás.

Nagy hangsúlyt és figyelmet kell fordítani arra, hogy a NATO-tagállamok vezetésével történjen a koszovói helyzet kezelése, és mihamarabb megoldás születhessen a béke megőrzése érdekében

- húzta alá.

A vállaltnál többet is költött Magyarország

Benkő Tibor elmondta, Magyarország a honvédelmi haderő-fejlesztési program keretében komoly képességfejlesztésbe kezdett, ami egyebek mellett több eszköz megjelenését jelenti. Ennek köszönhetően a közeljövőben hatékonyabb és egyre erősebb magyar honvédség jön létre, amely a NATO-képesség erősítéséhez is hozzájárul. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson bejelentette: Magyarország a program keretében a NATO misszióiban vállalt szerepének ezerfős szintjét 1200 főre növeli.

A tagállamok által 2014-ben vállalt védelmi kiadások szintjével kapcsolatban a miniszter elmondta, Magyarország a korábban meghatározott 1,07 százalékhoz képest tavaly jobban, 1,4 százalékot teljesített. Jelentősen megközelítette ezzel a szövetséges államok azon célkitűzését, amely szerint bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják.

Ukrajnáról

Benkő Tibor hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország nem csak szomszédként, hanem baráti országként tekint Ukrajnára, ezért ahogy korábban, úgy most is mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország békéje és biztonsága helyreálljon. Magyarország ugyanakkor elvárja, hogy az euro-atlanti közeledés jegyében Kijev fogadja el a szövetségi rendszer követelményeit.

Mint elmondta, noha Ukrajnában háborús helyzet van, Magyarországot közvetlen veszély nem fenyegeti. Ugyanakkor a katonai szövetség kollektív elve alapján kötelessége a védelmi képességek szükséges szintjének megteremtése. A NATO ennek keretében más tagországok mellett Magyarországra nézve is kidolgozta minden eshetőséget figyelembe vevő védelmi tervét - tette hozzá a miniszter.

Azt is megemlítette, hogy "Magyarország nem változtat hozzáállásán, amelynek keretében további, immár 60 sebesült ukrán katona gyógykezelését vállalja".

Fokozni kell az elrettentő képességet

Benkő Tibor a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződés (INF) jövőjével kapcsolatban elmondta, Magyarország egyetért azzal a NATO-állásponttal, amely szerint az elrettentő képesességet erősíteni kell, emellett pedig fokozni a párbeszédet Moszkvával.

"Az elrettentés esetében is az egyensúlyt kell megtalálni, amely lehetőséget ad az azonos feltételek melletti, bizalmat erősítő tárgyalásra" - fogalmazott.