Még maga a boldoggá avatási eljárás nem kezdődik el Mindszenty József bíboros esetében, a szentté avatási ügyek kongregációja előtt még áll egy fontos tennivaló. Mint Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja az InfoRádiónak elmondta,

Mindszenty bíboros nem halt vértanúhalált, hanem "hitvalló életet élt", ez utóbbi mellett pedig szükséges egy orvosilag megmagyarázhatatlan, csodás gyógyulás vizsgálata a folyamat megkezdéséhez.

"Azoknak a boldoggá és szentté avatásához, akik nem vértanúként, hanem hitvallóként hunytak el, ott az ő közbenjárásukra végbement csodás gyógyulás kivizsgálására van szükség. Ennek az időszaka jön el most" - magyarázta Soós.

Az eljárás eddigi szakaszaiban az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében és Rómában vizsgálták a bíboros életéről fennmaradt valamennyi életrajzi adatot, történészek, teológusok testülete dolgozott ezen. Ezt követően hoztak döntést a bíborosok a kongregáción belül, ezt a döntést hagyta most jóvá Ferenc pápa.

"Tulajdonképpen még egy lépéssel közelebb vagyunk a boldoggá avatáshoz;

egy csodás gyógyulást vizsgálnak, és ha ennek megtörténte is megerősítést nyer, ezt követően már valóban a boldoggá avatás helyszíne és időpontja fog előtérbe kerülni"

- fogalmazott Soós Viktor Attila, aki szerint ilyenkor a hívek imádsága is sokat segíthet, de türelemre is szükség van. "Tulajdonképpen már a célegyenesben vagyunk" - tette hozzá.

Mindszenty a történelemben

Mint ismert, 1945 után az egyre erősebben kiépülő diktatúra, egypártrendszer törekedett arra, hogy megszüntesse az egyházakat, majd amikor érzékelték azt, hogy ez nem fog megvalósulni, akkor igyekeztek korlátozni a működésüket, vezetőiket együttműködésre bírni. Magyarországon a legnagyobb egyház, a katolikus egyház első számú vezetője Mindszenty József volt, aki már a tanácsköztársaság, illetve a '44-es nyilas hatalomátvétel idején is börtönbüntetést szenvedett el. 1945 után is nagyon gyorsan összetűzésbe került a kommunista párttal, ezért került sor 1948. december 26-án a letartóztatására, majd kihallgatására az államvédelem Andrássy út 60. alatti központjában. 1949. február 3. és 8. között zajlott le az ő koncepciós pere, ahol nemcsak őt, hanem társait is bíróság elé állították, hat vádlott-társa volt. A legsúlyosabb, életfogytiglani börtönbüntetést szabták ki Mindszentyre, az ítéletet '49 nyarán is megerősítették. Ezt követően börtönben és házi őrizetben volt 1956-ig. A forradalom alatt kiszabadult, majd a forradalom Kádár János általi vérbe folytásakor az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kért menedéket, és ott élt egészen 1971-ig, amikor rábírták arra, hogy hagyja el Magyarországot. Rómán keresztül Bécsbe került, és a Pázmáneumban élt haláláig.

A kommunisták tudták és látták azt, hogy Mindszenty komoly ellenfél, hiszen a teljes kárpát-medencei magyarságért, függetlenül a felekzeti hovatartozástól, kötődéstől, minden üldözött emberért kiállt, nem lehetett elhallgattatni vagy megtörni őt, ezért az az út állt előtte, hogy vagy kivégzik, vagy életfogytiglani börtönre ítélik. Ez utóbbira került sor 70 évvel ezelőtt.

Hogy mennyire volt Mindszenty Józsefnek konfliktusa amiatt, hogy a nyugati világ nem igazán áll ki a magyar forradalom ügye mellett, arról Soós Viktor Attila az InfoRádiónak elmondta, 1948-as letartóztatásakor XII. Piusz pápa egyértelműen kiállt mellette, és ezt a pápa 1958-ban bekövetkezett haláláig képviselte is, hiszen Mindszenty volt a legmagasabb rangú elfogott egyházi vezető. "XXIII. János is támogatta a más az amerikai követségen élő bíborost, aki a regnáló pápáknak és az amerikai elnököknek is leveleket írt, amik aztán általában nem értek célba."

Legnagyobb konfliktusa a békepapok miatt volt: az 1956-os forradalom alatt a kommunista pártállamhoz lojális papokat a püspökök felfüggesztették, az események után viszont ezeket az egyházi személyeket visszahelyezték, többen országgyűlési képviselői mandátumot is vállaltak; a békepapokkal való konfliktusában éleződött ki a legnagyobb ellentét Mindszenty körül. Még azt is elfogadta, amikor VI. Pál pápa megüresedetté nyilvánította az esztergomi érseki széket, azonban ezt követően, túl 80. életévén, betegen is ellátta a világ magyarsága lelkipásztori szolgálatát.