Az ügy egy tavalyi beadványhoz kapcsolódik, a panaszos Németországban, egy magyar cégnek vásárolt gépjármű hazaszállításához a német hatóságoktól ideiglenes rendszámot kapott, de a járművét megállították a rendőrök, elvették a forgalmi engedélyét és a rendszámot is, ezen kívül egy 15 ezer forintos helyszíni bírságot is kiszabtak arra hivatkozva, hogy a jármű forgalmi engedélye nem felelt meg a Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény előírásainak.

Székely László, az alapvető jogok biztosa a rendőrség vezetésétől kért magyarázatot – ismertette Seres Péter, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jogi főreferense. Az ORFK első válaszában a rendőrök jogértelmezésével értett egyet. Az ombudsmani hivatal a vizsgálatkor azonban rátalált a Kúria 2017-es közigazgatási elvi határozatára, mely szerint

ilyenkor nem a bécsi határozatot kell figyelembe venni, hanem – tagállamként – az Európai Unió 1999-es irányelvét,

amely alapján ez a bírságolási joggyakorlat nem alkalmazható – hívta fel a figyelmet a jogi főreferens.

Az ombudsmani vizsgálat nagy fokú bizonytalanságra mutatott rá az ideiglenes német rendszám hazai használatával kapcsolatban – tette hozzá Seres Péter. Számos – interneten fellelhető – forrás szerint, bár be lehet hozni a gépjárművet az ideiglenes külföldi rendszámmal, mégis arra biztatnak, hogy ezt ne tegyék, mert a magyar hatóságok büntetni fognak. „Ez így is volt a gyakorlatban” – emelte ki a szakértő.

Amint az ORFK vezetője szembesült az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala állásfoglalásával és a Kúria elvi határozatával,

a rendőrség felhívta az állomány figyelmét az eljárás jogtalanságára.

A jogi főreferens megerősítette, hogy az öt napra kiadott, ideiglenes német rendszámot – az engedélynek megfelelő megkötésekkel – jogszerűen lehet használni Magyarországon.