eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Romsics Ignác történész beszél a XX. Század Intézetben, a Habsburg Történeti Intézettel közösen szervezett Átvágva, rendszerváltoztatások és számonkérések című konferencián.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila

Romsics Ignác: Károlyi Mihály ügyetlen módon, de demokráciát akart

Ezelőtt tíz évvel jobban egyetértettek a történészek a magyar történelem 20. századi eseményeinek megítélésében, mint ma – mondta Romsics Ignác az InfoRádió Aréna című műsorában. A történész arról is beszélt, hogy a két világháború között Károlyi Mihályt tekintették Trianon bűnbakjának.

A politika sokszínűvé válása miatt a történelemképek is módosulnak – nyilatkozott Romsics Ignác történész tanulmánykötetéről, ami az első világháborúról és a magyarországi 1918-19-es forradalmakról szól. Mint mondta: pályája elején, a '70-es években ezeket a forradalmakat, valamint a Horthy-korszakot az akkor uralkodó kánonnal szembehelyezkedve értékelte, másfajta narratívát állított fel. Az akkor általa megfogalmazottakkal a mai napig egyetért, hiszen – mint hozzátette – azóta se tártak fel olyan tényeket, melyek cáfolnák azokat.

A történész kiemelte:

az említett időszakról emlékezetpolitikai és publicisztikai szinten nagyon szélsőséges véleményeket lehet hallani és olvasni.

Romsics Ignác úgy látja: az 1914-es és a 1918-as év a világ jelentős része számára semmit nem jelentett, csak Európa – és különösen Közép- és Kelet-Európa – szempontjából volt nagyon fontos. Ebben az időben „olyan átalakulás kezdődött, amelynek a hatásai és következményei a mai napig érvényesek”. A történész szerint az újrakezdés, tehát 1919-es és 1920-as év fontosabb korszakhatár a 20. században, mint a háború kezdete.

Háború után

A meghirdetett demokratikus célok valóra váltásával Károlyi Mihály késlekedett, de nem kell őt ördögként feltüntetni – véli Romsics Ignác. Hozzátette: ennek az értelmezésnek a gyökerei a Tormay Cécile híres, naplónak álcázott visszaemlékezéseiben olvashatók. 1945 után egy másik egyoldalúság uralkodott: idealizálták a 18-19-es forradalmat, különösen a Tanácsköztársaságot.

Károlyit azonban sokáig nem idealizálták, mert szembefordult Rákosival a Rajk-per miatt

– tette hozzá a történész.

Romsics Ignác emlékeztetett: Károlyi Mihály rehabilitációja a 60-as évek után kezdődött el. Az egykori miniszterelnök, „akármilyen ügyetlen módon is, de demokráciát akart” – mondta a történész, hozzátéve: 1918 őszén, amikor hatalomra került, Teleki Páltól kezdve Bethlen Istvánon át Bánffy Miklósig sokan mögé álltak, mert azt gondolták, neki van esélye kivívni a békét.

Romsics Ignác Károlyi Mihály legnagyobb politikai ellenfeléről, Tisza Istvánról azt mondta:

azt az álláspontot képviselte, hogy a háborúból csak rosszul tud kikerülni az Osztrák-Magyar Monarchia.

Ha győz, Ferenc Ferdinánd olyan föderalista rendszert alkotott volna, amely a dualizmussal összeegyeztethetetlen. A szláv lakosság száma ugyanis nagy valószínűséggel megnőtt, a magyarság aránya pedig 20 százalék alá csökkent volna a monarchiában. A háború elvesztése pedig – Tisza szerint – a „sírgödörbe” vezető utat jelentette – vélekedett a történész. Romsics Ignác hozzátette: Tisza Istvánt emlékeztették, hogy veszélyben van, de ő nem akart kitérni a sorsa elől.

A történész kiemelte: a Monarchiával és Magyarországgal szemben több állam is törekedett területszerzésre. Míg Románia Erdélyt, Szerbia a délszlávok lakta területeket, Olaszország Isztria környékét kívánta megszerezni, a szlovák és a cseh nacionalizmus is utat keresett magának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×