Infostart.hu
eur:
364.21
usd:
313.58
bux:
147664.34
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a Startupok éjszakája 2018 elnevezésű rendezvényen a Bálna Budapest kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központban 2018. november 27-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Főpolgármester-helyettes: kényszerhelyzetben volt a főváros

A szállítói és kivitelezési munkákra szerződött német társaság megszegte a BKK-val kötött szerződést, ezért kellett felbontani a megállapodást – hangsúlyozta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a fővárosi elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.

A Budapesti Közlekedési Központ a Scheidt und Bachmann nevű társasággal kötött szerződést az elektronikus jegyrendszer szállítói és kivitelezési munkáira, a német cég bankgaranciája azonban lejárt és nem hosszabbították meg, ez szerződésszegést jelent, ezért fel kellett bontani a megállapodást. Egyfajta kényszerhelyzetben volt a főváros – közölte Bagdy Gábor pénzügyekért főpolgármester-helyettes, aki a leváltott Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató helyett felel a jegyrendszerért.

Két szerződésről van szó: a finanszírozási szerződést a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával kötötték, a szállítói szerződést azonban a BKK közvetlenül kötötte a német céggel.

Borbély Lénárd csepeli polgármester a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a projekt egy része megvalósult, szerinte az eddig keletkezett hátrányból előnyt lehet kovácsolni.

„Semmiféle pénzügyi veszteség nem érhette a Fővárosi Önkormányzatot,

ugyanis azok, amik kifizetésre kerültek, valós, megfogható tárgyi eszközök, illetve olyan szoftverek, amelyeket használni fog tudni a főváros” – fogalmazott.

Az InfoRádió azon kérdésére, hogy eddig mennyit költött a főváros az elektronikus jegyrendszer kialakítására, Bagdy Gábor azt mondta, a BKK-nak és szerződéses partnerének is vannak követelései, ezért nem tudni a pontos számokat, a két fél feltételezhetően vitatni fogja a másik követeléseit.

A főpolgármester-helyettes a projekt további folytatásáról és lehetséges határidejéről is beszélt. Azt is elmondta:

úgy szeretnék átstrukturálni, hogy a mai igényeknek megfelelő szolgáltatásokat tudja nyújtani,

a szerződés aláírása, 2014 óta ugyanis megváltoztak a lakossági igények és a lehetőségek. Bekapcsolnák a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformba, és például az online jegyvásárlást is lehetővé tennék, ez nem szerepelt az eredeti megrendelésben. A fővárosi elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el – tette hozzá.

Tarlós István főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszterrel, és megbeszélték, hogy a BKK projektje a Volán és a MÁV országos hálózatához fog kapcsolódni.

Gál József, az LMP fővárosi képviselője azt mondta:

nem igaz, amit a főváros mond, mert több mint 6 milliárd forintot elköltöttek az elektronikus jegyrendszerre,

ezt a BKK dokumentumaiból világosan lehet látni. Gál József hozzátette: vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi, amelyben ellenzéki oldalról helyet kapha, Horváth Csaba szocialista, Gy. Németh Erzsébet DK-s politikus és D. Naszály Márta a Párbeszéd képviselője.

Az MSZP-s Horváth Csaba nyilvánvaló hazugságnak nevezte, hogy nem érte kár a budapestieket. Szerinte az e-jegy négy éve "döglődik", azóta, amióta megkötötték a kilenc alkalommal módosított szerződést "az alkalmatlan céggel". Kijelentette, Tarlós Istvánnak Bagdy Gáborral együtt távoznia kell a főváros éléről. Az e-jegyet egyébként fontos és jó dolognak tartaná.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nincs többé vármegye és főispán, döntött az Országgyűlés

Az Országgyűlés 134 igen, 52 nem szavazattal döntött arról a törvényjavaslatról, amelynek értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, visszaállítva közigazgatási és földrajzi jellegű nevüket, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat.
Így vészelték át a magyar cégek a kánikulát – itt vannak a Portfolio Hőkupola 2026 eredményei

Így vészelték át a magyar cégek a kánikulát – itt vannak a Portfolio Hőkupola 2026 eredményei

Az idei nyári hőhullámok sok cégnél már jóval többet jelentettek a magasabb villanyszámlánál. A Portfolio felmérésében részt vevő 345 hazai vállalkozás több mint kétharmada valamilyen működési hatást is érzékelt, minden negyedik pedig legalább 6 százalékos éves többletköltséggel számol. Közben közel felük úgy látja, hogy a további energiamegtakarítás már csak a működés érdemi korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nincs több lehetőség a fogyasztás csökkentésére. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor továbbra is az energiaárak újbóli megugrásában látják, miközben egyre több cégnél a beruházás marad az egyetlen válasz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×