eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Közszolgálati leépítés: a miértről nem tudnak semmit az érintettek

A köztisztviselői és a rendvédelmis érdekvédők szerint sincs átgondolva, hogy mindössze két hónap alatt akar a kormány 6816 státuszt megszüntetni, illetve továbbra is válaszra vár a kérdés: mely feladatok elvonása indokolhatja a létszámleépítést.

Külön programiroda áll azok rendelkezésére, akiknek a következő hónapokban megszűnik az állásuk minisztériumoknál és háttérintézményeiknél - írta pénteken a Magyar Idők.

Az InfoRádiónak nyilatkozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné szerint arra egyelőre nem kaptak választ, hogy miért van szükség létszámleépítésre.

"A központi közigazgatásban, valamint háttérintézményeiben, ami összesen 36 563 fő, a kormányzat 6816 státuszt szüntet meg, és ez körülbelül 2500 alkalmazott konkrét elbocsátását jelenti"

- foglalta össze a számokat Boros Péterné.

"Gondoskodó elbocsátásról beszél a kormányzat, ugyanakkor jelentős feszültséget okoz, hogy a felmentési időt 2 hónapra csökkentették, így

most a több ezer ember elbocsátására a kormánynak is csak ez a 2 hónap áll rendelkezésére, tehát nagyon be van szorítva az érdekegyeztetés"

- folytatta.

Értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy azok esetében, akik el tudnak helyezkedni, megvonják a végkielégítést.

Amint korábban, úgy most is felhívta a figyelmet arra, hogy

a bürokráciacsökkentéssel nem járt feladatmegvonás,

így érzése szerint a személyi állomány lassan vissza fog töltődni, ezért pedig nem éri meg a mostani áldozat. Boros Péternéék az érdekegyeztetés jelen pillanatában épp azt akarják tudni a kormánytól, milyen feladatok szűnnek meg, ami a létszámcsökkentést indokolja.

A Belügyminisztériumból és háttérintézményeiből mintegy ezer embert bocsátanak el idén, ám a munkavállalókat még nem értesítették

- ezt Bárdos Judit, a Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondta el az InfoRádiónak, azt ugyanakkor szükséges és jó lépésnek nevezte, hogy 2022-ig megtörténik a túlórakifizetés. Mint ismertette:

3 millió túlóráról van szó.

A leépítés egy részét a belügynél meg tudják oldani az üres státuszok fel nem töltésével, de az érintettekkel elbeszélgetni összesen 2 hónap van úgy, hogy ebbe 10 munkaszüneti nap beletartozik a tárcánál.

Bárdos megítélése szerint

sokakat majd "elengednek nyugdíjba", és lesznek olyanok is, akiket "máshol visszafoglalkoztatnak".

"Egy biztos, kértük az államtitkárokat, hogy írjanak a munkáltatóknak levelet, és hívják érdekképviseletre az érdekelteket, mert enélkül ez nem megy" - fűzte hozzá.

A rendvédelmisek sem tudják, hogy mi a leépítés oka, a hivatos célról ők is hallottak, hogy a kormány bérrendezést tervez a szférában.

  • Gulyás Gergely kancelláriaminiszter augusztusban jelentette be, hogy közszolgálati létszámleépítést tervez a kormány.
  • Ennek mértéke 8-10 százalékos lesz, ami lényegesen kevesebb, mint amiről korábban szó volt - nyilatkozta az InfoRádiónak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×