„A HVG Középiskolai Rangsorában eddig mindig a budapesti Fazekas Gyakorló Gimnázium végzett az élen. Idén ez megváltozott” – olvasható a HVG kiadványában, amelyből kiderül: a 2019-es rangsort az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti, amely egyenletesen jól teljesített minden tárgyból, a diákok egyetemi felvételi átlagpontszáma például kifejezetten magas, 440 pont feletti.

A második és a harmadik helyen két állami fenntartású fővárosi gimnázium, a Toldy és az Eötvös végzett, a Fazekas a negyedik helyet szerezte meg. A Fazekas egyébként két – a matematikaérettségi és a matematikai kompetenciamérés eredménye alapján összeállított – alrangsort is vezet, ugyanakkor a gimnáziumban valamivel gyengébb eredmények születtek a humán tárgyakból, mind magyarból, mind történelemből.

A lista első 10 szereplője

1. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)

2. Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

3. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

4. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

5. Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium

6. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)

7. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)

8. Lovassy Lászó Gimnázium (Veszprém)

9. Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr)

10. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest)

„A legjobb tíz gimnázium listáját egyébként budapestiek dominálják, két vidéki, a veszprémi Lovassy és a győri Kazinczy fért be közéjük. A Lovassy megcsípett egy első helyet is az alrangsorokban azzal, hogy a diákjai 447 átlagpontot értek el az egyetemi felvételijükön. A legjobb húsz iskola között már majdnem kiegyenlítődik a budapesti–vidéki arány (11:9). Összességében egyébként a vidékiek vannak többen a százas rangsorban, ám inkább a második felében: az első ötvenben 24 budapesti és 26 vidéki található, a második ötvenben azonban a 13 budapestire 37 vidéki jut” – olvasható a kiadványban.

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2017-es kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.

„Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról” – olvasható a kiadványban.