eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pixabay

Oktatásunk számokban: Brüsszel előállt jelentésével

GDP-arányosan többet költünk oktatásra az uniós átlagnál, ám kevesebben mennek egyetemre nálunk és nem javulnak az iskolaelhagyási számaink sem. Közzétette nagy felmérését az Európai Bizottság.

Magyarország az európai uniós átlagnál többet költött oktatásra 2016-ban: a GDP 4,9 százalékát fordította rá - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádióval kedden az Európai Bizottság által közzétett Education and Training Monitor 2018 kiadványra hivatkozva.

Maruzsa Zoltán elmondta, az Európai Unió országainak teljesítményét összegző jelentésben megállapították, hogy Magyarországon vonzóbbá vált a pedagóguspálya, és 2017-ben tovább nőtt a jelentkezők száma a tanárképzésben, különösen az óvodapedagógusok és a gyógypedagógusok körében. A gyógypedagógiai szakon a növekedéshez hozzájárult, hogy vidéken is indultak ilyen képzések - jegyezte meg Maruzsa Zoltán.

Az óvodában még rendben vagyunk

Mint ismertette, Magyarországon

a 4-6 éves gyerekek 95,7 százaléka jár óvodába, ez magasabb az uniós átlagnál. A roma gyerekek óvodai részvétele pedig közelít az országos átlaghoz, 91 százalékos,

így EU-s szinten magas, a régió tagállamai között pedig a legmagasabbnak számít.

A jelentésben Maruzsa szerint pozitívan nyilatkoztak az érettségi feltételeként bevezetett közösségi szolgálatról, valamint környezettudatosságra épülő programokat megvalósító iskolák egyre növekvő számáról.

Iskolaelhagyók, kevés egyetemista

Az Európai Bizottság felhívta rá a figyelmet, hogy 10 éven belül jelentős számú pedagógus vonul nyugdíjba. Ezt a minél vonzóbb életpálya kialakításával szeretnék orvosolni - emelte ki Maruzsa, aki szerint csökkenteni kellene az iskolák közötti teljesítménybeli különbségeket, ezt a célt szolgálta az iskolák fenntartásának államosítása.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva Maruzsa megerősítette,

sokan hagyják el igen fiatalon az oktatási rendszert, és nyugtalanítónak nevezte, hogy ebben nem sikerül javulást elérni.

A felsőoktatásba beiratkozók alacsony arányát úgy kommentálta,

a magyar cél eleve az uniós cél alatt van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×