Még tavasszal nyújtotta be a belügyminiszter a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet most a Ház 113 igen és 50 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadott el. Hatályba lépésétől, január 1-jétől az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy és egyéb szervezet csak úgy szerezhet bizonyos tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban - a meghatározottnál nagyobb - tulajdonrészt, ha ezt bejelenti és engedélyezteti az illetékes miniszterrel.

Az ilyen, engedélyköteles tevékenységek közé tartozik például

• a fegyvergyártás,
• bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása,
• egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint
• a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, és az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység.

A belügyminiszter a külföldi befektető a bejelentése alapján azt köteles megvizsgálni, hogy a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét, a legtöbb esetben 60 napja van e döntésre.

A tárcavezető esetleges tiltó döntése közigazgatási perben támadható meg. Amennyiben egy befektető elmulasztja a bejelentést, holott érintettje lehet a jogszabálynak, a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, bizonyos esetekben pedig a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.