Miért érdekes a kora-vaskor? Ebben az időben alakult ki a Duna-régió közös kulturális körének területén egy fejlett gazdálkodással, vas- és kerámiaművességgel rendelkező településhálózat. A tájra az erődített magaslati telepek és a nagy sírhalmokból álló temetők voltak jellemzőek.

Ezt igyekszik bemutatni az Iron-Age-Danube, ami egy hosszabb távú együttműködés, az Európai Unió és a Magyar Állam közötti Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Program része. A Duna-medence kora-vaskori monumentális tájai cím azt takarja, hogy Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Magyarországon a Krisztus előtti kilencedik és negyedik század közötti időszakban - a kora vaskorban -,

olyan kulturális egyezések fordultak elő, aminek a közös kutatása a program tárgya.

- mondta az InfoRádiónak Jerem Erzsébet, az Archaeolingua Alapítvány elnöke.

"Ebben az időszakban az itt élő emberek nagyon markánsan változtatták meg a tájat, erődített telepeket, földvárakat építettek, és hozzájuk tartozó halmos (más néven tumulus) temetőket. A földmunka, az emberi beavatkozás nyomot hagyott maga után" - emelte ki Jerem Erzsébet.

Az Archaeolingua Alapítvány elnöke szerint a 2017 januárjában kezdődött kutatás lényeges része, hogy a négy ország régészeti táborokat szervez. A három-négy hetes programsorozatban a projekt ásatási színhelyeit mutatják be az érdeklődőknek. A sorozatot Ausztria kezdte és Magyarországon ér véget,a hol október 6-ig rendezik meg a régészeti tábort.

Szeptember-októberben nagyon sok közönségprogramot terveznek, illetve lesz egy turisztikai kerekasztal és egy tudományos konferencia is.

"Az a célunk, hogy a közönséget közelebb hozzuk a tudományos világhoz, és ennek érdekében egy régészeti ösvényt avattunk Sopronban" - összegezte Jerem Erzsébet.

A programsorozatról

Idén júliusban már

felavatták a Sopron-Várhely régészeti tanösvényt,

illetve a napokban jelent meg több nyelven A vaskorról a gyerekeknek című kiadvány is, de készülőben van egy olyan okostelefon-alkalmazás is, amely a korai vaskori lelőhelyeket mutatja be közérthető módon.

Az október elejéig tartó rendezvénysorozat közönségprogramjai között

az érdeklődök megtekinthetik a süttői ásatást is.

A Magyar Nemzeti Múzeumban pedig előadások, családi programok keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők Magyarország vaskorával - sorolta Czifra Szabolcs, a MNM munkatársa.

A szervezők a Kulturális Örökség Napjaihoz csatlakozva:

• vaskori időutazásra invitálnak a Tátika-vár környékén,
• kalandozásra a göcseji múzeumban,
• ősi ösvényeket járhatnak be az érdeklődők Sopron-Várhelyen,
• emellett a soproni múzeum régészeti gyűjteményében, valamint Százhalombattán a Régészeti Parkban is vezetés várja a látogatókat.
• Emellett a Kutatók Éjszakájához is kapcsolódnak a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE vaskori, régészeti ismeretekből táplálkozó programjai.

A határokon átnyúló Vaskor-Duna-projekt célja, hogy fölkeltse a kulturális és turisztikai érdeklődést a mai napig a nagyközönség elől rejtőzködő mikrorégiók - Grossklein és Strettweg Ausztriában, Jalzabet és Kaptol Horváthországban, Postela és Dolejnske Toplice Szlovéniában, Süttő, Százhalombatta és Sopron Magyarországon - iránt.

A program magyar partnerei az Archaeolingua Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum. Külföldi projektpartner a bécsi, a grazi, a ljubljanai, a maribori egyetem, a zágrábi régészeti intézet, a szlovén kulturális örökségvédelmi intézet, a zágrábi régészeti múzeum.