eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Az EU további bővítését szorgalmazza Magyarország

Stratégiai és biztonságpolitikai megfontolások vezetik a kormányt e szándékában - mondta a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

Takács Szabolcs a dél-lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon tartott előadása után telefonon közölte: Magyarország szorgalmazza, hogy Macedóniával és Albániával mielőbb kezdődjenek meg, illetve Szerbiával és Montenegróval fejeződjenek be a csatlakozási tárgyalások.

Az államtitkár a gazdasági fórum egyik panelbeszélgetésén a nyugat-balkáni térség országainak képviselőivel tárgyalt az EU bővítési lehetőségeiről.

Takács Szabolcs szerint ebben az ügyben

a visegrádi országok egyetértenek a magyar kormánnyal, a nyugat-európai országok viszont úgy vélik, hogy elsősorban az EU jövőjéről szóló vitákat kell megnyugtatóan lezárni.

Ezek közé tartozik a Brexit és a migrációs válság, a bővítéséről csak ezt követően indítanák el a tárgyalásokat - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány éppen azért támogatja a nyugat-balkáni államok felvételét, mert kulcsszerepük van a szárazföldi migrációs útvonalak ellenőrzésében.

Koszovói-szerb területcsere

A szerdai tárgyalás központi témája a koszovói és a szerb kormány között felmerült területcsere volt, amely Takács Szabolcs szerint rendkívül érzékeny kérdés. Ugyanakkor ez az ügy is jelzi, hogy ha a nyugat-balkáni államok ilyen súlyos politika döntést tudnak hozni, és azt végre is tudják hajtani, akkor készen állnak a csatlakozásra.

Amennyiben a területcseréről olyan megoldás születik, amelyet a szerb és a koszovói kormány teljes mértékben támogat, és a döntés összhangban van a nemzetközi jog szabályaival, akkor azt Magyarország támogatja. A területcsere pontot tehet a Belgrád és Pristina között több éve feszülő konfliktus végére, ami eddig a csatlakozási tárgyalásokat is nagyban nehezítette - közölte. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a területcserét ellenzők attól tartanak, hogy a szerb-koszovói megállapodás például szolgálhat másoknak is.

Magyarország arra törekszik, hogy Montenegró és Szerbia 2025-re teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak. A bővítés további lépéseiről megjegyezte, hogy a Tanács döntése értelmében 2019-ben Macedóniával és Albániával is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Takács Szabolcs hangsúlyozta, Európa akkor lesz teljes, ha valamennyi európai identitással, kultúrával és hagyománnyal rendelkező nép az Európai Unió tagjává válik, a magyar kormány pedig mindent megtesz ennek érdekében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×