eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Az EU további bővítését szorgalmazza Magyarország

Stratégiai és biztonságpolitikai megfontolások vezetik a kormányt e szándékában - mondta a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

Takács Szabolcs a dél-lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon tartott előadása után telefonon közölte: Magyarország szorgalmazza, hogy Macedóniával és Albániával mielőbb kezdődjenek meg, illetve Szerbiával és Montenegróval fejeződjenek be a csatlakozási tárgyalások.

Az államtitkár a gazdasági fórum egyik panelbeszélgetésén a nyugat-balkáni térség országainak képviselőivel tárgyalt az EU bővítési lehetőségeiről.

Takács Szabolcs szerint ebben az ügyben

a visegrádi országok egyetértenek a magyar kormánnyal, a nyugat-európai országok viszont úgy vélik, hogy elsősorban az EU jövőjéről szóló vitákat kell megnyugtatóan lezárni.

Ezek közé tartozik a Brexit és a migrációs válság, a bővítéséről csak ezt követően indítanák el a tárgyalásokat - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány éppen azért támogatja a nyugat-balkáni államok felvételét, mert kulcsszerepük van a szárazföldi migrációs útvonalak ellenőrzésében.

Koszovói-szerb területcsere

A szerdai tárgyalás központi témája a koszovói és a szerb kormány között felmerült területcsere volt, amely Takács Szabolcs szerint rendkívül érzékeny kérdés. Ugyanakkor ez az ügy is jelzi, hogy ha a nyugat-balkáni államok ilyen súlyos politika döntést tudnak hozni, és azt végre is tudják hajtani, akkor készen állnak a csatlakozásra.

Amennyiben a területcseréről olyan megoldás születik, amelyet a szerb és a koszovói kormány teljes mértékben támogat, és a döntés összhangban van a nemzetközi jog szabályaival, akkor azt Magyarország támogatja. A területcsere pontot tehet a Belgrád és Pristina között több éve feszülő konfliktus végére, ami eddig a csatlakozási tárgyalásokat is nagyban nehezítette - közölte. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a területcserét ellenzők attól tartanak, hogy a szerb-koszovói megállapodás például szolgálhat másoknak is.

Magyarország arra törekszik, hogy Montenegró és Szerbia 2025-re teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak. A bővítés további lépéseiről megjegyezte, hogy a Tanács döntése értelmében 2019-ben Macedóniával és Albániával is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Takács Szabolcs hangsúlyozta, Európa akkor lesz teljes, ha valamennyi európai identitással, kultúrával és hagyománnyal rendelkező nép az Európai Unió tagjává válik, a magyar kormány pedig mindent megtesz ennek érdekében.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 22. 19:22
×
×
×
×