A kutatással kapcsolatban Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója elmondta, Magyarországon kevesebb a nevelőszülő, mint amennyire szükség lenne, ezért néztek utána online kutatásukban annak, vajon milyen motivációkkal érkeznek a szülők az örökbefogadás kapujába.

A kutatásból az derül ki, hogy

• az előítéletesség miatt nem fogadnak annyian örökbe.
• anyagilag nem vonzó ez a szakma.
• az emberek 90 százaléka fél attól, hogy a gyermek nehezen fog beilleszkedni a fogadó családba.
• sokan nem tudják, hogy egy gyereket is vehetnek magukhoz, vagy hogy egyedülálló emberek is fogadhatnak örökbe.
• nem mindenki tudja, hogy ez fizetéssel, társadalombiztosítással együtt járó foglalkozási tevékenységként űzhető.
• nem sokakban él a kép, hogy ez egy olyan szakmai lehetőség, amit az emberek az otthonukban végezhetnek.

Mi a motiváció?

A programigazgató szerint a nevelőszülők jelentős része - főleg az idősebbek - azért vállalják a "nevelőszülőskedést", mert kirepültek a gyerekek a családból, és érzik azt, hogy tudnának még több gyerekeket is felnevelni, amivel plusz jövedelemhez is juthatnak.

Egy másik társadalmi réteg felelősségvállalásból vállalja. Az ilyen nevelőszülők elkötelezettek a gyerekek sorsa iránt, és azt szeretnék, hogy egy nehéz sorsú gyerek élete révbe érjen.

Egyre kevesebb a nevelőszülő

A 2017 és 2018 tavaszán, 900 ember megkérdezésével végzett online felmérés azt kutatta, milyen okok állnak annak a hátterében, hogy míg 2007 óta növekszik a gyermekvédelemben élők száma, addig a nevelőszülőké nem.

A felmérés szerint

szinte mindegyik megkérdezett attól tart, hogy a gyerek nem fogadná el őt, minden második pedig attól, hogy a családja és barátai rosszul reagálnának, ha ezt a szakmát választaná,

vagy épp a párkapcsolatára lenne negatív hatással. A válaszadók kétharmada szerint a nevelőszülőknek és neveltjeiknek a társadalom előítéletével is meg kell küzdeniük.

A közlemény idézi Szilvási Lénát, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatóját, aki felhívta a figyelmet: mivel a nevelőszülőséghez sokféle félelem társul, fontos, hogy ezekről beszéljenek, illetve segítséget adjanak, náluk például a nevelőszülői tanácsadó mellett pszichológus is dolgozik a családokkal.

A felmérés szerint sokan nincsenek tisztában a nevelőszülőség feltételeivel: minden ötödik megkérdezett tévesen azt gondolja, hogy maximum 45 éves korig lehet gyereket befogadni, miközben

az egyetlen előírás, hogy legfeljebb 50 év különbség lehet a nevelőszülő és a nevelt gyerek között.

Azt is kevesen tudják, hogy a nevelőszülők eldönthetik, milyen nemű és életkorú gyereket szeretnének gondozni, a válaszadók negyede szerint erre a nevelőszülőknek nincs ráhatása.

Noha férfiak is lehetnek nevelőszülők, a kutatás szerint sokan mégis női szakmának tartják azt. Sok válaszadó úgy tudja, csak nők jelentkezhetnek nevelőszülőnek, tízből ketten pedig tévesen azt gondolják, feltétel, hogy a nevelőszülő házasságban vagy tartós párkapcsolatban éljen.

Tízből hat ember szerint az is visszatartó ok a hivatás választásánál, hogy a nevelőszülők nem kapnak megfelelő anyagi támogatást.

A nevelőszülőség munkaviszony, amely beszámít a nyugdíjba és társadalombiztosítási ellátásra is jogosít, de ezt nem mindenki tudja

- olvasható a közleményben.

Szilvási Léna szerint fontos a nevelőszülői szakma ismertségének és társadalmi presztízsének emelése, olyan motivációt kell adni, hogy többen válasszák a nevelőszülőséget.

"Az SOS Gyermekfalvak például csökkenti a nevelőszülőnél lévő létszámot, hogy kisebb legyen a teher a családon és több figyelem jusson a gyerekekre. Így munka, vagy akár több saját gyermek mellett is könnyebben vállalható ez a nehéz, de szép feladat. Az SOS folyamatosan várja nevelőszülők jelentkezését" - írta közleményében a szervezet.