Infostart.hu
eur:
377.82
usd:
320.61
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) miniszterjelöltje a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 14-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Kásler Miklós: a gyermekgyógyászat fejlesztése a legfontosabb

A jövőben a megyei kórházba fogják utalni a tumorgyanús betegeket, mert ezzel elérhető lehet a két hét alatt felállított diagnózis - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Elkészült a népegészségügyi program vázának szánt öt nemzeti program – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hozzátéve: az öt programot a magyar nemzeti rákkontroll program mintájára alkották meg.

"A program a jelenlegi helyzet elemzését tartalmazza, és egy cselekvési tervet a végén egy akciótervvel, amiben fel vannak sorolva a tevékenységek, a megelőzés lehetősége, a szűrés lehetőségei, diagnosztika, terápia, progresszivitási szintek, országos hálózat, struktúra és a többi " - fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.

Gyermekgyógyászat és egyéb fejlesztések

Kásler Miklós elismerte: a gyermekgyógyászatm bár kiemelt terület, az utóbbi időszakban háttérbe szorult.

"A most elkészült tervek szerint

egy rendkívül korszerű gyermekegészségügyi hálózatot fogunk kiépíteni a Heim Pál Kórház központjában, amelyik egy európai rangú gyermekgyógyászati központ,

és még inkább az lesz a fejlesztés után. Ez az egyik legfontosabb prioritás" - emelte ki.

A kardiológiánál nagyon sok olyan akut ellátásra alkalmas állomás lesz, ahol például az infarktus diagnózisát, az első teendőket elvégzik – mondta a miniszter.

Kifejtette, hogy változások lesznek a reumatológiában, a mozgásszervi betegségeknél, és a mentálhigiénénél is, és ha ezeket egymásra rakjuk, akkor nagyon szépen kialakul egy egészségügyi ellátórendszer váza, ahol annyi kapacitás van, amennyire szükség van.

Rákkontroll program

Kásler Miklós példaként az onkológiai ellátást hozta fel, ahol néhány éve még 451 kórházi osztályon volt ellátás, amit mostanra 139-re csökkentettek, amely az ellátás minőségében azonnali javulást és a finanszírozásban is kedvező helyzetet eredményezett, de ez még mindig sok.

Mint mondta, a nemzeti rákkontroll program legújabb variánsa további észszerűsítéseket javasol: nem az a lényeg, hogy a szomszéd utcában legyen az ellátóhely, hanem, hogy

oda kerüljön a beteg, ahol nagyon gyors a diagnosztika és érdemi a kezelés, hiszen a daganatok esetén nagyon komplex diagnosztikáról és terápiáról van szó.

Kapjon a beteg érdemi kezelést és gyors diagnosztikát!

Az emberi erőforrások minisztere hozzátette: hamarosan megjelenik az a rendelet, amely előírja azt, hogy az első hely, ahová a beteget tumorgyanú esetén küldeni kell, a megyei kórház lesz, ahol megvan a képalkotó diagnosztika és a szövettan lehetősége is.

Hozzátette azt is, hogyha a beteget nem küldik egyik helyről a másikra, és nem kell mindenhol heteket-hónapokat várnia, akkor megvalósítható lenne az, hogy két hét alatt meglegyen a diagnózis.

A megyei kórházak többségében a sebészeti beavatkozások és a sugárterápia is megvalósítható – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva:

a speciális eseteket a négy regionális centrum, a különleges eseteket az országos intézet végzi.

Az öt nemzeti program is eszerint a szemlélet szerint foglalja össze a saját területének lehetséges megoldásait – mondta Kásler Miklós.

Meg kell előzni a kórházi fertőzéseket!

Kásler Miklós arról is beszélt, hogy a Kúria döntésétől függ, mikor adják ki a kórházi fertőzésekről szóló statisztikákat, hiszen 2013 szeptembere óta nem publikálják, hogy hányan vesztették életüket kórházi fertőzések következtében.

A Társaság a Szabadságjogokért korábban közérdekű adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához a 2015-ös és 2016-os adatokért, ám a tárca megtagadta ezek kiadását, így a szervezet pert indított. Első fokon a bíróság a minisztériumnak adott igazat, másodfokon azonban az ítélőtábla úgy döntött, hogy a tárcának ki kell adnia, hogy melyik kórházban hány fertőzés történt.

A minisztérium ekkor a Kúriához fordult az ítélet felülvizsgálatát kérve. Kásler Miklós szerint jelenleg a Kúria felfüggesztette a nyilvánosságra hozatalt, így nem tudni, mikor derülnek ki az adatok.

A tárcavezető adatvédelmi okokkal indokolta, hogy eddig nem hozták nyilvánosságra a statisztikákat. Kásler Miklós úgy látta, hogy Magyarországi helyzete nagyon változó kórházanként és valahol az európai átlag alsó részén helyezkedik el.

Becslésük szerint a kórházi fertőzések megközelítőleg 50 százalékát meg lehet előzni

- tette hozzá. Ezért szeptembertől lép hatályba egy nemrég kidolgozott miniszteri rendelet, amely a kockázatok felmérése mellett a fertőzések megelőzésére is részletesen kitér – mutatott rá Kásler Miklós, majd hozzátette, hogy mindezek megvalósításához is biztosítják a szükséges anyagi és technikai hátteret.

"A mechanikus és a vegyi fertőtlenítést gyakorlatilag azonnal be lehet vezetni, és az eredményei másnap látszanak. Azokban az esetekben, amikor a fertőzések mögött polirezisztens kórokozók vannak, amit nagyon nehéz gyógyszerekkel kezelni, azokban az esetekben hosszabb időtartamban látszódnak majd az eredmények" - mondta.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a fertőzések megelőzésére készített rendelethez hasonlóan

a sürgősségi ellátóhelyek várakozási idejének csökkentésére is hamarosan kidolgoznak egy miniszteri rendeletet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×