Dömötörfi József somogysárdi méhész a facebookon tette közzé képeit halott méhcsaládjairól. Gyűjtőméhei ezrei görcsbe rándulva, kinyújtott szipókával pusztultak el – írta a méhész, hozzátéve, hogy nem kapott a szokott módon értesítést arról, hogy a kukoricában vagy napraforgóban csávázószert használtak.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület június 29-én tett közzé egy figyelmeztetést a honlapján, miszerint több méhész is jelezte, hogy
a napraforgó virágzásának megindulásával egy időben a méhek egy része eltűnt a kaptárból.
Nincsenek méhhullák a kaptárak előtt, a napraforgótáblában viszont sok elpusztult méhet lehet találni. Csak fiatal állatok maradtak a kaptárban, a mézterekből eltűntek a rovarok.
Laborvizsgálattal nyomoznak
Az InfoRádiónak nyilatkozó Demeter László méhész, szaktanácsadó elmondta, még nincs eredménye a laboratóriumi vizsgálatnak.
"A csemegekukoricát permetezik ilyenkor, és ha fúj a szél, a permetezőgép a kipermetezett hatóanyagot ráfújja a napraforgótáblára, a méhek esetlegesen így mérgeződhetnek meg" - magyarázta a méhész. Hozzátette azt is, hogy míg korábban bizonyos mérgek hatása alatt még hazataláltak a méhek és a kaptárban pusztultak el, jelenleg az a fő probléma (Fejér és Békés megyéből is jöttek erről jelzések), hogy a méhek a napraforgótáblán vesznek oda, beszívják az úgynevezett taglózó mérget, és ott helyben el is pusztulnak.
"Egy hete jelentkezett ez a mérgezéses probléma, még nincs konkrét laboratóriumi vizsgálat, ami 100%-os szinten beazonosította volna, hogy mi az a gyomirtó, rovarölő vagy csávázószer, ami ezt a problémát országszerte több helyen előidézte" - hangsúlyozta az eddigi eredményeket.
Demeter László hozzátette:
a méhészek lassan felhagynak a napraforgó- vagy repcetáblákon való méhlegeltetéssel, mert nem először tapasztalják a méhcsaládok pusztulását.
Ha kevesebb mérgezés lesz a jövőben, az meglehet, hogy azért lesz, mert kevesebb méhész fogja kockáztatni a méheivel a kitelepülést egy napraforgó- vagy repcetáblára - tette hozzá. A méhészeknek egyéb területeket kell keresni a szántóföldi növénytermesztésben részt vevő kultúrák helyett. Inkább a selyemfűre (más néven vaddohány; az akácméz mellett az ebből készült méz is hungarikum), valamint a hársfákra és gesztenyékre kell koncentrálniuk.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára
jövőre már az Európai Unió teljes területén tilos a neonikotinoidok szabadföldi használata,
és kizárólag állandó üvegházakban engedélyezik ezen szereket.
Neonikotinoidok
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyi anyag szakértője mutatta be az InfoRádióban a neonikotinoidok okozta méhpusztulás folyamatát.
"A neonikotinoidok már egészen kis mennyiségben, pár nanogrammos mennyiségben képesek megölni a méheket. A legnagyobb kockázatuk mégis az, hogy amikor csávázószerként a vetőmagok bevonására használják őket, akkor felszívódnak, bekerülnek a pollenbe és a nektárba, s az a mennyiség, ami így szennyezi a méheket, ha nem is azonnal öli meg őket, de hosszútávon károsítja őket.
Rövidebbeket tudnak repülni, eltájolnak, ami végső soron ahhoz vezet, hogy a méhkolóniák fogyatkoznak, a méhcsaládok sokkal betegesebbek lesznek.
Arra jutott az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, hogy nem lehet biztonságosan használni ezeket a szereket" - emelte ki a vegyi anyag szakértő.
Egy német, holland és brit kutatókból álló csoport nemrég adta közzé kutatási eredményeit: 27 éven át különböző természeti adottságokkal rendelkező 63 helyszínen vizsgálódtak a rovarállomány változásairól. Az eredmények még a szakértők számára is megdöbbentőek voltak, megállapították ugyanis, hogy
a repülő rovarok által termelt biomassza a vizsgált időszakban 76-81 százalékkal csökkent.





