A magas importarány önmagában nem ördögtől való, hiszen Magyarország jelenleg meglehetősen kedvező áron tud áramot importálni, alapvetően Németországból. A jelenség egyik oka, hogy Németország az elsők között kezdett megújuló energiát hasznosító projektekbe, rengeteg napelemes beruházást megvalósítva, amelyek már régen megtérültek, így tulajdonképpen már minden fillérnyi jövedelem pluszbevételnek számít - írta a Portfolio.

A kisteljesítményű napelemes erőművek támogatását idén év elején jelentette be Lázár János. A projekt részeként

3000 darab fél megawattos erőmű lesz létesíthető magyar földtulajdonosok és földhasználók területein.

Egy ilyen napelempark kicsit több mint 1 hektárt foglal el, ezek létesítéséhez kedvezményes uniós hitelt adnának.

A konstrukció állami támogatási lábáról a kormány tárgyalásokat folytat az Európai Unióval.

A gazdák határozhatnak úgy, hogy a naperőművet egymagukban, vagy több másik gazdával összeállva naperőműfarmot hoznak létre. Arról is maguk dönthetnek, hogy az adott földterületet milyen célra alkalmazzák, a napelemek tehát a mezőgazdasági termelésből kivont termőföldeken is telepíthetők.

A tervek alapját a Magyar Tudományos Akadémia 2006-os felmérése adta, amely Magyarország napelem-potenciálját vizsgálta. A tanulmány megerősítette, hogy

Magyarország benapozottsági mutatói Európában kiemelkedően jók, az országban pedig körülbelül 405 ezer hektáron telepíthető gazdaságosan napelem.

Ebből körülbelül 205 ezer hektár termőföld, amit annak tükrében érdemes értelmezni, hogy egy mintegy 0,5 MW-os naperőmű hozzávetőleg 1,2-1,3 hektárt fed le. Igaz, a korábban kiadott határozatok alapján települő naperőművek nagy része - körülbelül 80 százaléka - is termőföldön fog megvalósulni, azonban ezek legfeljebb 11 ezer hektárt foglalnak majd el, vagyis látszik, hogy jókora lehetőséget kínálnak még a termőföldek a napenergia hasznosítása számára.