Sulok Zoltán Kell-e félni az iszlámtól? címmel megtartott előadásában arról beszélt, hogy az iszlámról való beszédet áthatja a félelem, a más vallású emberek tartanak attól, hogy rájuk kényszeríthetnek egy olyan vallást, amelyet nem akarnak követni.

Az iszlám azonban a szabad akaratra épül, tanítása szerint Isten akaratának elfogadása önkéntes kell, hogy legyen, és ha nem az, Isten el sem fogadja.

Az MME elnöke kitért arra: a muszlimok hite szerint Isten a többi vallást ugyan nem fogadja el, de erről nem az emberek döntenek itt, ezen a világon, hanem Isten a túlvilágon.

Ugyanakkor az iszlám "Ádám fiainak", vagyis minden embernek garantálja a következő jogokat: az élethez való jogot; az élet megmentéséhez való jogot; a női erkölcs és szemérem tiszteletben tartását; az élet alapvető feltételeihez, így a lakhatáshoz, élelemhez és ruházkodáshoz való jogot; a biztonsághoz; a szabadsághoz; az igazsághoz való jogot; az emberek közötti egyenlőség jogát és az együttműködés, illetve az együttműködés megtagadásának jogát.

Sulok Zoltán elmondta, hogy az iszlám vallásként ismeri el a többi vallást és annak is nevezi őket. Külön kezeli a hozzá legközelebb álló egyistenhívő vallásokat: a keresztények és zsidók lányaival a muszlimok házasodhatnak, az általuk kivéreztetéssel levágott állat húsát fogyaszthatják. A Korán kifejezetten "felhív" a párbeszédre a "könyv népeivel" - jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy az erőszak az iszlám szerint olyan igazságtalanság, amelyet Isten nem bocsát meg, csak akkor, ha a sértett ember megbocsát. Ugyanakkor az "erőszakot nem szabad összetéveszteni a jóra való felszólítással, amely minden ember kötelessége" - fogalmazott.

Kitért arra: noha az iszlám nem erőszakos vallás, megadja követőinek a lehetőséget a támadással azonos módú önvédelemre, vagyis ha a muszlim közösséget fegyverrel támadják, megvédheti magát fegyverrel.