Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Csókay András idegsebész beszél a Ne vedd be a hazugságot! címmel tartott, az abortusztabletta bevezetésének szándéka ellen tiltakozó demonstráción, amelyet az Alfa Szövetség rendezett az Egészségügyi Felelős Államtitkárság épülete előtt.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Mozarti virtuozitással műtik a magyar sebészek a bangladesi ikreket

Ha nem is sikerül a bangladesi, fejüknél összenőtt sziámi ikrek szétválasztása, a közös véna érpályán belüli lezárása akkor is olyan forradalmi újítás az idegsebészetben, amely új módszerként alkalmazható hasonló eseteknél – hangsúlyozta Csókay András idegsebész, az InfoRádió Aréna című műsorában.

Csókay András egy bangladesi misszión találkozott a fejüknél összenőtt sziámi ikrekkel, amelyet a Pataki Gergely plasztikai sebésszel közös Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítványuk szervezett.

A szétválasztás ötletét imádkozás közben kapta

– mondta az InfoRádió Aréna című műsorában. „Arra gondoltam, hogy mi lenne, hogyha modelleznék egy olyan nagy, jóindulatú daganatot, ami húsz év alatt nő meg, és elzárja ezeket az agyi, fő, hatalmas vénás öblöket” – magyarázta az idegsebész. Mint mondta, az ezzel küzdő betegek gyakran 80 éves korukban kerülnek idegsebészetre, miután fejfájásra és szédülésre panaszkodnak, és a CT kimutatja az nagy méretű daganatot, ami ereket zárt el, és az agy bázisába terelte az keringést.

„Mi lenne, hogyha érpályán keresztül keresztül lezárnánk ezt a közös nagy agyi vénát?”

– tette fel magának a költői kérdést.

A beavatkozásra Csókay András a terület szakértőjét, Hudák István érpályán belüli idegsebészt kérte meg.

„Olyan módszert fejlesztett ki a legsúlyosabb agyi értorz képződmények műtéti megoldására, amit senki nem tud a világon”

– hangsúlyozta Csókay András. Ezeket a képződményeket nem csak artériás úton zárja el, hanem a vékony falú vénák felől is – magyarázta Hudák István módszerét az idegsebész. A beteg combjánál helyezik be a katétert, mely a nagy vénán, hason, mellkason, nyakon keresztül éri el az agyat, ahol kisebb-nagyobb erekbe kell befordulnia az eszköznek. „Mozarti virtuozitást kíván, és ennek a kollegának ez megvan” – fogalmazott Csókay András.

Az első diagnosztikai műtétet Bangladesben végezték el február végén, ezt követte egy komolyabb beavatkozás, mely öt órán át tartott. „A negyedik óra végén érkezett el István oda, hogy ballonokat dugott be az erekbe, és fokozatosan, szakaszosan kezdte elzárni őket” – mondta az idegsebész. A beavatkozás kockázatos, hiszen ha a ballonok szétfeszítik az eret, agyvérzés alakul ki – tette hozzá. A tesztelzárások után Hudák István 80 százalékra saccolta a túlélés esélyét. A szülők ezután sírva egyeztek bele a műtétbe, és azt mondták, hogy legalább az egyik gyermek maradjon életben. „Ilyen nincsen, vagy elmegy mind a kettő, vagy megmaradnak” – mondta Csókay András. A műtét során Hudák István a főéren túl 24 becsatlakozó kis vénát is elzárt, így szétválasztotta az ikrek agyi keringését.

A következő operációk is Bangladesben lesznek, ezt az ikrek szülei akarták. Az utolsó szétválasztó műtét is nagyon veszélyes – mondta Csókay András, aki szerint az eddigi eredmények már úttörőek a szakmában.

„Ha az egész nem sikerül, akkor is forradalmi újítás az érpályán belüli szétválasztás az idegsebészetben,

tehát önmagában ez megállja a helyét, ez a módszer mint új irány a fejüknél összenőtt ikrek szétválasztásában” – fogalmazott.

Április végén Pataki Gergely plasztikai sebész utazik Bangladesbe, hogy bőrtágítókat tegyen a gyermekekbe. Ez után ősszel Csókay András, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályának főorvosa végzi el a csont, a koponya és az agy szétválasztását és újjáépítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×